Találati lista:
1541. cikk / 1930 Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer
Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
1542. cikk / 1930 Szigorú számadás alá tartozó bizonylatok
Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?
1543. cikk / 1930 Jogosulatlanul igénybe vett támogatás
Kérdés: Önellenőrzési kötelezettséggel jár-e a jogosulatlanul igénybe vett területalapú támogatási összeg – a bérleti jogviszony időközbeni megszűnése miatti – visszafizetése, a határozat kézhezvételekor, a 2020. évben? A visszafizetést egyéb ráfordításként a 8-as számlaosztályban, vagy egyéb bevétel csökkenéseként a 9-es számlaosztályban kell könyvelni?
1544. cikk / 1930 Vételár megbontása telekre, épületre
Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?
1545. cikk / 1930 Osztalék a kültagnak
Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
1546. cikk / 1930 Bejárat aszfaltozása
Kérdés: Saját tulajdonú telephelyünkön (kft.) leaszfaltozzuk a bejáratot és az épületek közötti területet. Milyen leírási kulcsot lehet alkalmazni? Kell-e maradványértéket feltüntetni?
1547. cikk / 1930 Háziorvosok támogatása
Kérdés: A háziorvosok különböző jogcímeken kapnak NEAK-finanszírozást. A rezsitámogatást be kell számítani az árbevételek közé, vagy költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásként kell elszámolni? Azért van kiemelt jelentősége a kérdésnek, hogy ez az összeg képez-e iparűzésiadó-alapot vagy sem?
1548. cikk / 1930 Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele
Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
1549. cikk / 1930 2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése
Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
1550. cikk / 1930 Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan
Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
