Találati lista:
1631. cikk / 1964 Iparűzésiadóelőleg-mérséklés – kata
Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.
1632. cikk / 1964 Téves könyvelés helyesbítése
Kérdés: 2019-ben egy bérkifizetés (200.000 Ft) tévedésből bankköltségre lett könyvelve (4711 helyett az 532-re). Ezt a hibát a 2020. évi beszámoló készítése során észleltük. A hiba nem jelentős hiba. Könyveléstechnikailag hogyan kell kijavítani ezt a hibát? Kell-e önellenőrzést benyújtanom?
1633. cikk / 1964 Helyi iparűzési adó kkv-nál
Kérdés: A helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz a kkv-k számára. Ugyanakkor nem világos, hogy a KKV törvényben említett mely szabályokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy egy cég kkv-nak számít-e. Konkrétan, alkalmazni kell-e a KKV törvényben szereplő összeszámítási szabályokat a kapcsolt vállalkozások, partnervállalkozások esetén?
1634. cikk / 1964 Munkaerő-kölcsönzés fordított adózásának változása
Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.
1635. cikk / 1964 Közös pályázat támogatásának elszámolása
Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint a tulajdonosok közösen nyertek pályázati támogatást. A támogatással érintett időszak 2020-2021. A támogatás felújításra irányul. A felújítandó eszközök egy része a gazdasági társaság tulajdona, egy része a tulajdonosoké (ezeket az eszközöket szerződés alapján a gazdasági társaság üzemelteti). Az előleget a gazdasági társaság kapta meg. A gazdasági társaság saját eszközeinek felújítása, valamint ezek elszámolása rendben van. A tulajdonos eszközeinek felújítása a gazdasági társaság közreműködésével valósult és valósul meg oly módon, hogy továbbszámlázza a tulajdonos felé a felújításról szóló számlát, amelyen a támogatásra jutó rész mint térítésmentes átadás szerepel (térítésmentes átadásnál az áfa fizetendő). Így a tulajdonos a könyveiben az eszközöket beszerzési értéken tudja nyilvántartani. Miként kell kimutatni a tulajdonos eszközeire jutó támogatást a gazdasági társaság könyveiben? A támogatásból a tárgyévben (2020) már részben megvalósult felújításokra jutó értékcsökkenést a gazdasági társaságnál elszámoltuk. A tulajdonos felé a már elvégzett felújításokat továbbszámláztuk (a támogatásra jutó részt térítésmentes átadásként). Elszámolható-e a már megvalósult felújításra jutó támogatási összeg egyéb bevételként a tárgyévben?
1636. cikk / 1964 Ügyvezető lehet-e katás egyéni vállalkozó?
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője (aki az ügyvezetői teendőket főfoglalkozásban munkaviszonyban látja el) egy tőle független másik társaságtól is felkérést kap az ügyvezetésre napi 2-4 órában. Elvállalhatja ezt mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként?
1637. cikk / 1964 Személygépkocsi leírási ideje – pénzügyi lízing
Kérdés: Ha egy 15.000.000 Ft+áfa értékű személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol meg a kft., amelynél 3 év a lízing futamideje, és a lízingszerződés szerinti maradványérték 3 millió Ft, akkor kötelező a számviteli értékcsökkenési leírási kulcsnak 33%-nak és a maradványértéknek 3 millió forintnak lennie? Vagy a vállalkozó dönthet úgy, hogy 5 év alatt írja le, és a maradványértéket 5 millióban határozza meg? Kérném törvényi hivatkozással alátámasztani a választ.
1638. cikk / 1964 Telekadó-kötelezettség újraszabályozása
Kérdés: Kft.-nk 2006. évben benyújtotta az önkormányzatnak az építményadó bejelentéséhez szükséges nyomtatványt az akkori Htv.-nek megfelelően kitöltve (az ott leírt hasznos alapterület fogalma alapján számolva), akkor egy ingatlanra csak egy darab adó volt kivethető. 2012. 01. 01-jétől megváltoztatták a Htv.-t, így már adóztatható lett ugyanarra a helyrajzi számra a telek és a rajta levő épület is, valamint a hasznos alapterület fogalmát is megváltoztatták. A 2012-ben módosított törvény a módosítás előtti ingatlantulajdonosokat hogyan érinti?
1639. cikk / 1964 Víziközmű és útberuházás átadása
Kérdés: Egy ingatlanalap (áfaalany) részéről kialakítás alatt van több telek és egy út. Az út két részből áll: víziközmű és út. A víziközmű engedélyköteles beruházás, és ha kész lesz, akkor ingyenesen át kell adni a helyi szolgáltatónak. A beruházás fordított áfás, mert engedélyköteles. Az ingyenes átadás áfaköteles? A beruházás áfatartalma az alap részéről levonható? Átadásig hogyan szerepel az alap könyveiben? Az út is engedélyköteles beruházás, amit az önkormányzatnak kell majd átadni. Akérdés ugyanaz.
1640. cikk / 1964 Praxisjogvásárlás 2021-ben
Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?
