2155 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.

Kérdés: Kizárólag különböző gumiabroncsok fel- és leszerelésével, javításával foglalkozó társaság kimenő számláin külön feltünteti a gumiabroncs és a szerelés díját. Nettó árbevételként külön-külön vagy egy főkönyvi számlára kell könyvelni a számlán szereplő tételeket?

Kérdés: Oktatási intézmény a költségvetési számvitel szerint vezette a könyveit, a kis értékű tárgyi eszközei a főkönyvben azonos összegben bruttó érték és értékcsökkenés összeggel szerepeltek. Az intézmény alapítványi fenntartásba került. Az eszközök könyv szerinti értéken kerültek az új intézmény vagyonába. A jelentős nagyságrendet képviselő kis értékű eszközeit (melyek nettó értéke nulla) hogyan szerepeltesse az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvben?

Kérdés: Az Szt. 3. § (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződés elszámolási egysége fogalomnak megfelel-e az, ha csak egyszer, a szerződés szerint a projekt befejezését követően történik a számlázás?

Kérdés: Az alapítvány céljai között szerepel – többek között – a magyarországi oktatás támogatása. Az alapítvány kuratóriuma a 2020. évi mérlegfordulónap és a mérlegkészítés napja (2021. 02. 28.) között meghozott határozatai alapján kötelezettséget vállalt az egyik egyetem felé, hogy részére támogatást nyújt 2021-ben egy új szakirány elindítására, valamint támogatást ad egy 2021. szeptembertől induló új ösztöndíjprogramra. Az alapítvány képezhet-e céltartalékot a 2020-as üzleti évben ezekre a 2021-ben nyújtandó támogatásokra? Az alapítvány ezzel szeretné a 2020. évi pozitív eredménye terhére megteremteni ezen támogatások fedezetét, mert lehetséges, hogy a 2021. évi eredménye nem nyújt vagy csak részben nyújt fedezetet mindkét támogatásra. A támogatásokat folyósítani fogjuk, azonban a pénzügyi teljesítésük és pontos összegük egyelőre még nem ismert. Aszámviteli politikában nem rögzítettük konkrétan, hogy az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján mely esetekben képezünk céltartalékot, arról úgy határoztunk, hogy mindig a tárgyévi zárás mérlegelésére bízzuk ennek eldöntését, megteremtve a lehetőségét a céltartalékképzésre, de kötelezettséget nem vállalva rá.

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?