Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet az állásfoglalásából: […] Arövidített kérdés is viszonylag hosszú. A válasz előtt a terjedelmes kérdéshezkapcsolódóan annyit, minden szabályozásváltozásnak a velejárója az, hogyvannak, akik jól járnak, vannak, akik rosszul. A jogszabály előkészítőjétsokszor az a vád érte, hogy a pénzügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján sajátos szabályokszerint egyszerűsített éves beszámolót a kft. nem készíthet. Tehát a kérdezőnem a jogszabályok előírása szerint járt el, hibát követett el, a hibátönellenőrzés keretében indokolt korrigálni.A sajátos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos szolgáltatásra alkalmazandó árfolyam

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kötelezettségek forintban történő átszámításáravonatkozóan az Szt. 60. §-a egyértelmű rendelkezést (rendelkezéseket)tartalmaz. E szerint: a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás kamatcsereügyletek elszámolása

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírás szerint: swap (deviza-, tőke- éskamatcsere) ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyanösszetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidősadásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címke:

Üdülési jog értékesítése

Kérdés: Cégünk üdülési jogot értékesít 15, illetve 30 évre. Az árbevételt elhatároljuk az üdülési jognak megfelelő évekre? Vagy a tárgyévre számoljuk el az egészet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján azértékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a befektetett eszközökhasználati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – áfát nemtartalmazó – számlázott ellenértéket. A kérdező társaság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a társasági adózásnála tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékleteszerint kell meghatározni, míg a számviteli elszámolás során az Szt. 52. §-ábanfoglaltak figyelembevételével. Nincsen olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.

Amortizációelszámolás szüneteltetése

Kérdés: A közlekedési társaság járműveinél a bruttó lineáris leírási mód szerint számolja el az értékcsökkenést. Feladat hiányában néhány járművünket ideiglenesen leállítottuk (4-6 hónapra), de nem vontuk ki a forgalomból. Szüneteltethető-e a leállítás időszakára az amortizáció elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem szüneteltethető!Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az évenkéntelszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor)figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, azadott eszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 18.

Amortizációs kulcsok változtatása

Kérdés: Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál az Szt. 53. §-ának (6) bekezdésében foglaltakrakell tekintettel lenni. Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenésmegállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adotteszköz használatának időtartamában, az adott eszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 21.

Számviteli beszámoló ismételt közzététele

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján a megbízható ésvalós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett számvitelibeszámolót ismételten közzé kell tenni. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5.pontja tartalmazza a megbízható és valós képet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás a tulajdonosnál

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz pontosítani kell! Kedvezményezett átalakulásesetén a tulajdonosnál ("A" cégnél) nem tartós részesedésnövekedés van, hanem amegszűnt üzletrész helyébe egy – az átalakuló "B" társaság vagyonának afelértékelése miatt – magasabb értékű részvény kerül az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
1
…
9
10
11
…
16