709 talált cikk a kifizető kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 70. §-ának (11) bekezdése alapján: "Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani." Milyen bizonylatolás felel meg a fentieknek?

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Egy cég fotózással foglalkozik, és értékesít is a fotózáshoz kellékeket, eszközöket. Minden vevőnek ajándékba ad a vásárlás mellé egy polaroidfilmet, aminek a beszerzési értéke 220 Ft. Érvényesítheti-e a cég ezeket a költségeket reklámozás miatt felmerült költségnek? Adhatja-e ezeket ingyen, vagy járulékköteles ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Az idegenvezetők gyakran utaznak taxival, arra hivatkozva, hogy a csoport programja hajnalban vagy késő éjszaka ér véget. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez? Ha nem, milyen bizonylatokkal kell alátámasztani a taxi használatának szükségességét?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?