Szja: üzlethelyiség bérbeadása

Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?
Részlet a válaszából: […] ...akkor költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék. Ilyen esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetői adólevonással és/vagy a negyedévenként a magánszemély által történő fizetendő adó befizetésével teljesül. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...adót akkor is be kell fizetni, ha ott 15 százaléknál több adót vontak le. Ha a külföldről származó osztalékot magyar illetőségű kifizetőtől veszi fel a magánszemély, akkor a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó költségelszámolása

Kérdés: Az egyéni vállalkozók költségelszámolásával kapcsolatban: egyéni ügyvéd pénzügyi lízing formájában személyautót vásárol. A cégautóadót havonta megfizeti. A forgalmi engedélybe a vállalkozó lakcímét és nem a telephelyét jegyzik be. Elfogadható-e ez? A telephelyet csak akkor jegyzik be, ha a vállalkozó ideiglenesen bejelentkezik az adott címre. Kötelező-e útnyilvántartást vezetnie? A felhasznált üzemanyag elszámolásához a tankoláskor kell-e számlát kérni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése szempontjából van annak jelentősége, hogy a forgalmi engedélyben milyen bejegyzés található. A cégautóadó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha a kettő nem azonos, akkor az üzemben tartó az adóalany).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre (például tanulmányúton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Külföldinek adott juttatás minősítése

Kérdés: Külföldi partnerünket az üzleti vacsorán kívül Forma-1 autóversenyre is elvittük a tolmácscsal együtt. A jegyek ára és a taxiköltség elszámolható-e reprezentációként, mint kapcsolódó szabadidős szolgáltatás, vagy természetbeni juttatásként kell könyvelni? Ez utóbbi esetben milyen járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást, ez alapján állapítható meg, hol keletkezik az adófizetési kötelezettség, és ennek eredményétől függően kell a kifizetőnek eljárnia. Nem kifogásolható azonban az sem, ha a kifizető eltekint ettől, és a természetbeni juttatásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Ellátottak vendéglátása szociális otthonban

Kérdés: Szociális otthonban az ellátottak részére nyújtott vendéglátás (klubprogramok, névnapok, ünnepek stb.), illetve az ajándékok reprezentációnak minősülnek-e, és ha igen, a reprezentáció adóztatása, bizonylatolása milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...részre nyújtott vendéglátás (klubprogramok, névnapok, ünnepek stb.), illetve az ajándékok nem tartoznak a reprezentáció körébe, azok a kifizetőnél adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és az után 44 százalék személyi jövedelemadót és 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás telephelyek között

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...történő értékesítéseket, az Szja-tv. 69. §-ának (5) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül többek között a kifizető által harmadik személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett, és magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...tűnik), a különbözetet árfolyamnyereségből származó jövedelemnek kell tekinteni, ami után az adó mértéke 20 százalék. A kifizető (a kft.) az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, az Art.-ben meghatározottak szerint bevallja és megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg könyvelése

Kérdés: Az év közben, közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleget hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell az egyéb követelések között (T 368 – K 384, 381) kimutatni. Mivel az osztalékelőleget 20 százalékos szja terheli, amit a kifizetőnek a kifizetés időpontjában meg kell állapítania, és az Art. szerint meg kell fizetnie és be kell vallania, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:
1
59
60
61
71