Ügyvezető munkaviszonya

Kérdés: A kft.-ben jelenleg 3 fő természetes személy tag van, összesen 70 százalék üzletrész-tulajdonlással. A további 30 százalék a kft. által visszavásárolt üzletrész. A folyó évben az ügyvezető tervezi a kft. 30 százalékos üzletrészének a megvásárlását. Ezzel az ő üzletrésze 71 százalékra emelkedne. Jelenleg a kivásárlás előtti állapotban az ügyvezető munkaviszony formájában látja el a feladatát. Jól értelmezzük-e, hogy az ügyvezető nem lehet 71 százalék üzletrész birtoklása mellett alkalmazotti jogviszonyban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. alapján vizsgálva kizárt a vezető tisztségre amunkaviszony létesítése. A Gt. kifejezetten rendelkezik arról, hogy korlátoltfelelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében közvetlenközreműködését mellékszolgáltatásként látja el, úgy ezt a tagsági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ültetvény elidegenítése

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ültetvény értékesítése általánosforgalmiadó-köteles, azadó mértéke 15 százalék (Áfa-tv. 1. számú melléklete). Ennek megfelelően azértékesítésről az Áfa-tv. 13. §-ának 16. pontja szerinti tartalmú számlát kellkiállítani. Abban az esetben, ha a társaság az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címke:

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartaléktételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel. E rendelkezésekből azvezethető le, hogy a kérdésben szereplő esetben a kiválás lehetséges, feltévehogy a kiválással létrejött közhasznú társaság saját tőkéje pozitív, és ezenbelül a jegyzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházás lakóhely és iroda célját szolgáló ingatlanon

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a beruházást a kft. valósítja meg, első lépéskénta teljes összeg a kft. beruházásaként számolandó el, de arányos részétellenérték nélküli juttatásként indokolt átadni a magánszemélyeknek, amelynekrévén a magánszemélyek adóköteles jövedelemhez jutnak. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi telephely

Kérdés: A vállalkozás egy ausztriai sícentrumban panziót vásárolt, amelyet fióktelepként kíván bejegyeztetni. A fióktelep mint önálló osztrák adóalany tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági események – osztrák törvények szerinti – könyvelésével a vállalkozás egy bécsi könyvelőirodát bízott meg. Kérem, ismertesse részletesen a külföldi fiókteleppel rendelkezők könyvelésének és adózásának szabályait! Különösen fontos, hogyan kell elszámolni az Ausztriában fizetendő adókat, járulékokat, amelyek a fióktelep értékesítéséhez és beszerzéséhez kapcsolódó kötelezettségekhez (forgalmi adó), illetve a magyar és az osztrák illetőségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak, de nem a magyar törvények szerint kell bevallani és megfizetni. Egy vállalkozás Olaszországban fióktelepet létesít, ahol termékértékesítést végez és szolgáltatást nyújt. Hogyan épül be a fióktelep könyvelése a vállalkozás könyvelésébe? A belföldi adókötelezettséget hogyan érinti az Olaszországban megfizetett adó (pl. áfa, tao, iparűzési adó)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magyar vállalkozás külföldi (osztrák, olasz) fióktelepe avállalkozás telephelyének minősül a Tao-tv., illetve a magyar-osztrák, illetvea magyar-olasz kettős egyezmény előírása szerint. Ez azt jelenti, hogytársasági adót – a telephelynek betudható jövedelem alapján,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a gyermeke születéseesetén az apát munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidőre munkabér jár,amiből következik, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára fizetendő díjat isúgy kell elszámolni, mint a munkabért. A KSH által kiadott, 2004....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címke:

Beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A Tao-tv. 22/A. §-ának (1) bekezdése 2004-től tartalmazolyan előírást, amely szerint az adókedvezmény a felhasznált hitelvisszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után is igénybe vehető. Eztazonban a Tao-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:    

Pénzeszköz-átadás minősítése

Kérdés: Közüzemi szolgáltatótársaság a vezetékhálózatot áthelyezi, mert egy másik vállalkozásnak építkezés, útépítés stb. miatt útban van. A társaság más nyomvonalon új hálózatot épít. Ehhez – különmegállapodás alapján – véglegesen fejlesztési célú pénzeszközt vesz át. Az adóhatóság álláspontja szerint ez nem támogatás, mert nem cél nélkül, bármire felhasználható pénzt kap a szolgáltató, hanem a pénz egy szolgáltatás ellenértéke, mert azt a társaság konkrét célra kapta. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Milyen SZJ- vagy VTSZ-számot kell feltüntetni, hogyan kell a számlázott tételt megnevezni? Hogyan kell helyesen elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közüzemi hálózat áthelyezése azt jelenti, hogy akiváltandó (áthelyezendő) szakaszt meg kell szüntetni, és ezzel egyidejűleg újnyomvonalon meg kell építeni. A megszüntetés a meglévő hálózat – mint tárgyieszköz – részleges csökkenését, könyv szerinti értékének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ebben az esetben az átalakuló szövetkezetvagyonmérleg-tervezetének középső oszlopa nem tartalmaz adatot, s ebbőlkövetkezően az első és harmadik oszlop összege azonos. Így nem kizárt egyoszlopban elkészíteni a vagyonmérleget, amelynek megnevezése "könyv szerintiérték,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:
1
…
101
102
103
…
117