Találati lista:
911. cikk / 1130 Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
912. cikk / 1130 Kezességvállalás érvényesítése
Kérdés: A cégcsoport egyik tagja kezességet vállalt a cégcsoport másik tagja által felvett folyószámlahitel biztosítékaként. A folyószámlahitel lejáratát követően az adós a hitel összegét nem tudta visszafizetni. Év közben felszámolási eljárás indult az adós ellen. A hitelintézet a felszámolási eljárást megelőzően értesítette a kezességet vállaló céget, hogy kezesi kötelezettsége esedékessé vált. A hitelintézet a felszámolási eljárás megindulásakor a felszámoló felé is bejelentette a folyószámlahitel-követelését. Hogyan kell kimutatnia a kezességet vállaló cégnek a bank értesítése alapján érvényben lévő kezességvállalási kötelezettséget, mivel azt a hitelintézet a mérleg fordulónapja előtt már érvényesíteni kívánta? Figyelembe kell-e venni azt a tényt, hogy az adós felszámolása december 31-én már folyamatban volt, és a hitelintézet a felszámoló felé is benyújtotta hitelezői igényét erre az összegre, amelyet a felszámoló visszaigazolt?
913. cikk / 1130 Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása
Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
914. cikk / 1130 Sportegyesület támogatása
Kérdés: Az éttermet üzemeltető cég a helyi városi futball-sportegyesületet kívánja támogatni, melyért cserébe a sportegyesület játékosai a mérkőzéseken az étterem nevével ellátott mezben játszanának. Elszámolható-e az adott pénzbeli támogatás ráfordításként, kell-e ezzel az összeggel adóalapot növelni? Elfogadható-e az a megoldás, ha a támogatás nem közvetlen pénzátadással történik, hanem a sportegyesület a vállalkozás nevére kér számlát, például az edzőterem bérleti díjáról, melyet a vállalkozás fizet ki (az áfát nem vonja le az ilyen számlákból)? A támogatási szerződésben meghatározásra kerülne ez az elszámolási mód.
915. cikk / 1130 Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj
Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
916. cikk / 1130 Szívességi használat
Kérdés: Egy kezdő betéti társaságnak kishaszon-járműre van szüksége, de mivel lízingelni/vásárolni nem tud, ezért a tag járművét kívánja használni. Kérdésünk, hogy a bt. mint üzemben tartó a felmerülő költségeket elszámolhatja-e?
917. cikk / 1130 Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés
Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
918. cikk / 1130 Adóelőleg-bevallás módosítása
Kérdés: A szövetkezetből néhány tag kiválik, és kft.-t hoz létre, miközben a szövetkezet változatlan formában tovább működik, azaz a "régi" szövetkezeti törvény szerinti részleges átalakulásról van szó. Ebben az esetben hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdését az adóelőlegről? Kell-e a változatlan formában tovább működő szövetkezetnek adóbevallást készítenie, s keletkezhet-e pótlólagos adófizetési kötelezettsége az átalakulási folyamat során keletkezett többletjövedelme után? Lehetséges, hogy az átalakulás bejegyzése után az addig fizetett adóelőleget meg kell osztani a két társaság között arányosan? Létezik olyan, hogy adóelőleg-bevallás? (Véleményem szerint adóelőleget csak fizetni kell, bevallani pedig csak az adót kell.)
919. cikk / 1130 Személygépkocsiköltség-térítés testületi tisztségviselők részére
Kérdés: Egy társadalmi szervezet a testületi ülésein megjelentek részére személygépkocsi hivatalos célú használatáért (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést fizet, mely költségtérítés nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Kell-e költségnyilatkozatot tennie a költségtérítésben részesülőknek, illetve van-e valamiféle adatszolgáltatási kötelezettsége a kifizetőnek?
920. cikk / 1130 Cégautó magáncélú használata
Kérdés: Cégünk telephelye lakott településtől távol, az erdő közepén van. A szolgálati gépjárművek parkolása télen-nyáron az időjárásnak kitéve, a szabadban történik. Fennáll a lopás veszélye is. Célszerű lenne azokat parkolóban elhelyezni. A gépjárművet használó dolgozó otthon biztosítani tudja a zárt garázst. Hazajárhat-e ennek fejében? A gépjárműnek a dolgozó lakásához közel eső őrzött parkolóban történő elhelyezése, oda- és visszaszállítása magáncélú használatnak minősül-e?
