Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a kívülállószámára is egyrészt egyértelmű legyen, másrészt tanulságként is szolgáljonarra, hogy az átalakulást (az adott esetben a kiválást) alaposabban elő kellkészíteni. Az Szt. 141. §-a alapján az átalakulás (a jogutód gazdaságitársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen nem befolyásolhatja azáfa-visszatérítést. Valószínű, hogy az adóhatóság az adásvétel időpontjánakvalódiságáról kívánt ezen keresztül is meggyőződni. (Zárójelben jegyezzük meg,az adóhatóság kételyét megalapozhatta az is, hogy az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Motorkerékpárok regisztrációs adójának elszámolása

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 2005.január 1-jétől hatályos előírásai figyelembevételével a kérdést – a válaszegyértelműsége érdekében – pontosítani kell.A 2003. évi CX. törvény 3. §-a alapján: adókötelezettségetkeletkeztet – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Evaalany végelszámolása

Kérdés: Bt. 2003. január 1-jétől az eva alanya, bevételi nyilvántartást vezet, 2004. augusztus 23. időponttól végelszámolási eljárás kezdődik. 2004. augusztus 22. időponttal nyitómérleget készített: a kötelezettségek között szerepelhet-e az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összege? A 0271-es bevalláson szereplő összegből még tartozás áll fenn, a bt. vagy a tagok kötelezettsége? Ha nem veszem figyelembe a nyitómérlegben, akkor hogyan könyvelem a kiegyenlítést, amely már a végelszámolás ideje alatt történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján azadóalanyiság utolsó évére vonatkozó evabevallás benyújtásával egyidejűleg megkell fizetni az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összegét.A végelszámolással megszűnő, bevételi nyilvántartást vezetőevaalany a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménye csökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor az adózáselőtti eredménycsökkentésnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magánszemély tulajdonosadózott eredményéből az általa létrehozott társaságnak átadott eszközöket,pénzeszközöket a kft. nem helyezhette a tőketartalékba. Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] ...nem így rendelkezik!Az összes osztalékra jogosultak üzletrészének az értéke 4millió Ft. Ha az adózott eredményt teljes összegében ki kívánják fizetni, akkora saját tőke (amely majd a mérlegben kimutatásra kerül) 8 millió Ft. Így azegyes magánszemélyekre jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Fénymásolás díjának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi lakosság részére – mivel a településen más lehetőség nincs – fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] A fénymásolás egységáraként a szokásos piaci árat javasoljukalkalmazni. A szokásos piaci árat – az adott esetben – az összehasonlító árakmódszerével indokolt meghatározni. Összehasonlító árat kapnak, ha hasonlótelepüléseken az önkormányzatok által, ezek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Magánszemélytől garázs bérbevétele

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása (a garázsának bérbeadása)a bevétel érdekében rendszeresen, üzletszerűen végzett tevékenységnek minősül,amiből az következik, hogy az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Ha viszont azÁfa-tv. hatálya alá tartozik a magánszemély, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elkészítésével, de ez nem könyvvizsgálat, nem auditálás. Akönyvvizsgálattal a regisztrált mérlegképes könyvelőt nem lehet kiváltani. Haaz előírt képesítéssel rendelkezőt a vállalkozó nem bízott meg a könyvviteliszolgáltatás körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
92
93
94
111