Találati lista:
921. cikk / 1130 Vállalkozóijárulék-kötelezettség teljesítése (eva)
Kérdés: Evás kft. ügyvezetője vagyok, tagsági jogviszonyban végzem a munkámat, tehát vállalkozói járulék fizetésére vagyok kötelezett. Jövedelmet év közben nem vettem ki (csak osztalékelőleget, amely adómentes!), és fizettem I. n. évben mint magánszemély, II-IV. n. évben mint kft. a járulékot. 2006. januárban adatszolgáltatásként beküldtem az APEH-ba a K78-as és a K32-es nyomtatványon (floppyn) a kívánt adatokat. Természetesen a 0503. sz. bevallásban is szerepeltetem a vállalkozói járulékot. Jövedelemadóbevallást (sem cégesen, sem magánszemélyként) nem kell beadnom, mivel csak evás osztalékot vettem és veszek ki. A vállalkozói járulékkal kapcsolatban van-e még egyéb teendőm?
922. cikk / 1130 Kisteherautó bérbeadása Romániába
Kérdés: Magyarországi kft. romániai cégnek (a cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, kapcsolt vállalkozás) egyik kisteherautóját bérbe kívánja adni. Kérdésem, hogy a bérleti díj számlázásakor mi a teljesítés helye, az áfát ki fogja megfizetni, mi kerül a számlára? Az autó Romániában fog üzemelni, a kötelező biztosítást és a cascót a továbbiakban ki fizeti?
923. cikk / 1130 Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek
Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
924. cikk / 1130 Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése
Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
925. cikk / 1130 Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása
Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
926. cikk / 1130 Kedvezményezett átalakulás bejelentése
Kérdés: A társaság kiválással jött létre, ingatlanait a vagyonmérlegben felértékelte, szándéka szerint élni kívánt a kedvezményezett átalakulás nyújtotta adókedvezménnyel. Erre vonatkozó szándékát a jogutód társasági szerződése nem tartalmazta. Pótolható-e ez a hiányosság azzal, ha a társaság módosítja a társasági szerződést (az alapító okiratot), és az átalakulás adóévéről leadandó adóbevalláshoz a jogutód társaság társasági szerződésének egységes szerkezetét mellékeli?
927. cikk / 1130 Bányatelek értékesítése
Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
928. cikk / 1130 "Becsületkassza" elszámolásai
Kérdés: A lapkiadó cég az általa kiadott újságot úgy is értékesíti, hogy az utcán elhelyezett ún. "becsületkasszá"-ba kell betenni az újság ellenértékét. Hogyan kell az így befolyt összeget elszámolni, szabályosan könyvelni? Hogyan kell elszámolni az eltulajdonított lapokból be nem folyt összeget? Mi van akkor, ha feltörik a kasszát? Hogyan történik az elszámolás, ha a fizetés külföldi fizetőeszközzel történik?
929. cikk / 1130 Hangfelvételről készült kazetta ajándékba
Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
930. cikk / 1130 Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
