1153 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Bt. 2003. január 1-jétől az eva alanya, bevételi nyilvántartást vezet, 2004. augusztus 23. időponttól végelszámolási eljárás kezdődik. 2004. augusztus 22. időponttal nyitómérleget készített: a kötelezettségek között szerepelhet-e az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összege? A 0271-es bevalláson szereplő összegből még tartozás áll fenn, a bt. vagy a tagok kötelezettsége? Ha nem veszem figyelembe a nyitómérlegben, akkor hogyan könyvelem a kiegyenlítést, amely már a végelszámolás ideje alatt történik meg?

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménye csökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi lakosság részére – mivel a településen más lehetőség nincs – fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?