Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forgalombahelyezéséhez kötődik, az adó alanya az, akinek (amelynek) a nevére a forgalombahelyezést kezdeményezik. Az adót az adóigazolás- kiváltással az adóalanynakértékesítő vagy azt megelőző bármely értékesítő (márkakereskedő, importáló) ismegfizetheti, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 2.
Kapcsolódó címke:

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 16.

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásaités 3. számú melléklete II. részét kell figyelembe venni. A hivatkozott előírásalapján a következő válasz adható:Ha a tárgyi eszköz ingatlan, az adóalany a rendeltetésszerűhasználatbavétel évét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Lakáseladás átminősítése irodaeladássá

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...következik, hogy még az ügyvédi iroda kéréséresem lehet a lakást ügyvédi irodaként eladni. Ha az ügyvédi iroda a lakástirodaként kívánja használni, a használatbavételi engedély módosítását vagy újengedély kiadását (ha szükséges) az ügyvédi iroda...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha azosztalékfizetés Gt.-ben, Szt.-ben előírt feltételei is teljesülnek. Amennyibenaz üzleti év adózott eredményénél többet kívánnak osztalékként kifizetni, vagyaz adózott eredmény negatív előjelű (azaz veszteség), akkor az adózott eredménykiegészítésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módon biztosítsa amunkáltató a szóban forgó juttatásokat. Ugyanazon magánszemély és ugyanazonmunkáltató vonatkozásában azonban a kiválasztott módszer az adóéven belül nemváltoztatható meg.A Szja-tv. 1. számú melléklet 8.34. pontja szerint 2006.január...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 19.

Vállalkozásba adott vagy saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beszerzett anyaggal, akkora beruházás ezen része saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül. Ha aberuházás nagyobb szakértelmet kívánó részének elvégzésével külső vállalkozótbíznak meg, a külső vállalkozó által elvégzett munkák...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 19.

Reklámszolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Társaságunk egy autósport-tevékenységet végző társaságtól oly módon kíván reklámszolgáltatást igénybe venni, hogy a szolgáltató cég az autókon feltünteti a társaságunk nevét, tevékenységi körét, székhelyét és telefonszámát. Ebben az esetben a reklámozási tevékenységről kiállított számla elszámolható-e költségként, és az áfa levonható-e?
Részlet az állásfoglalásából: […]

Igen, a számla értéke reklámköltség, amellyel nem kell növelni a társasági adó alapját. Az áfa levonható, ha az Áfa-tv.-ben a levonás feltételeként előírt egyéb feltételek teljesülnek.

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címkék:  

Költségtérítések sportszerződés alapján

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.7. pontja alapjánadómentes juttatás az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országossportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzésvagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nonprofit szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletrendelkezik. A Korm. rendelet 6. §-a szerint a nonprofit szervezet is azSzt.-ben és a Korm. rendeletben meghatározottak szerint köteles a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
97
98
99
…
117