Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt költségek vonhatók le az önálló tevékenység bevételéből.Ha valaki csak kevés költséget tud elszámolni, vagy egyszerűen nem kíván a számlákkal foglalkozni, választhatja azt is, hogy az önálló tevékenység bevételének 90 százalékát tekinti jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Építési telek becsült értéke

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú építési telket kíván vásárolni. Az illetékes önkormányzat értékbecslést végeztetett, amely szerint a telek forgalmi értéke 6200 E Ft. Az értékbecslést a képviselő-testület elfogadta. A telek 2004. január 1-jétől áfaköteles lett, ezért az önkormányzat 6200 E Ft + áfa áron kívánja értékesíteni. Helyes ez?Véleményünk szerint a forgalmi érték magában foglalja az áfaértéket is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelműen nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni. Általában igaz, hogy a forgalmi érték magában foglalja az áfát is, különösen a természetes személyek közötti forgalomban. Ha viszont a vállalkozások (ideértve az önkormányzatot is) egymás közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Exportértékesítés áfája a bizományosnál

Kérdés: Társaságunk exportértékesítést végez bizományoson keresztül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint. Eddig 0 százalékos áfával számláztunk a bizományosnak. Hogyan alakul a termékexport számlázása 2004. május 1-jétől a gyártó és a bizományos, a bizományos és a vevő között?
Részlet a válaszából: […] ...kellett feltüntetnie a vevő számára kiállított számlájában. Ezzel szemben 2004. május 1-je után társaságuknak az értékesíteni kívánt terméket, az arra vonatkozó belföldi adómértékkel kell számláznia bizományosának, a bizományos pedig a termékexportról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 85. számában az 1754. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem, a 2 millió forint készpénz befizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott válaszban az apport kiváltásához kapcsolódik a készpénzbefizetés, amikor a tulajdonosok megkapják a korábbi apportként a társaság rendelkezésére bocsátott eszközt, és annak ellenértékét (az apportot kiváltó készpénzt) a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Cégautóadóhoz bizonylat

Kérdés: A cégautóadó megfizetése esetén milyen jogszabály írja elő a menetlevél vagy útvonal-nyilvántartás vezetésének kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...ha a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használ saját tulajdonú személygépjárművet és azzal összefüggésben költséget kíván elszámolni, akkor az Szja-tv. 5. számú mellékletének II. részében foglalt gépjármű-használati nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] A közbenső mérleg elkészítésére vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 21. §-a tartalmazza. 2004-től az előírás annyiban változott, hogy a közbenső időszakra, az elkészítésére vonatkozó szövegét pontosították. Eszerint a közbenső mérleget a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...millió forint) után maximum 380 ezer forint szja terheli, de az üzletrész bekerülési értéke 1 millió forint.Ha a kft. tagjai az osztalékot kívánják tőkeemelésre fordítani, akkor a visszavásárolt üzletrészek bevonásával csökken a jegyzett tőke összege 1 millió forinttal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó – ha az adózó igénybe kívánta venni e kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Eva választása

Kérdés: Választhatta-e az evát a 2004. adóévre egy 2002. február 12-én kft.-vé alakult bt., amely ugyanezen időponttól az egyik tagnak, akinek korábban (bt.-ben) 50 százalék tulajdonrésze volt, a kft.-ben már 70 százalék tulajdonrésze lett, ha feltételezzük, hogy a társaság az eva választhatósága szempontjából minden egyéb feltételnek megfelel? Helyesen értelmezzük-e, hogy ebben az esetben az adóévet megelőző naptári év 2003, és azt megelőző adóév 2002. február 12-től december 31-ig, minden feltétel teljesült, és a már meglévő tag szerzett 50 százalékot meghaladó részesedést?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakult át. E feltétel teljesülése szempontjából átalakulásnak minősül a kiválás és a beolvadás is. Ezeknek az előírásoknak 2004-re vonatkozó bejelentés esetén, 2003-ban a teljes naptári évben, míg 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
1
97
98
99
111