Találati lista:
101. cikk / 113 Veszteséges közhasznú társaság átalakulása
Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
102. cikk / 113 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.
Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
103. cikk / 113 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
104. cikk / 113 Eva választása
Kérdés: Választhatta-e az evát a 2004. adóévre egy 2002. február 12-én kft.-vé alakult bt., amely ugyanezen időponttól az egyik tagnak, akinek korábban (bt.-ben) 50 százalék tulajdonrésze volt, a kft.-ben már 70 százalék tulajdonrésze lett, ha feltételezzük, hogy a társaság az eva választhatósága szempontjából minden egyéb feltételnek megfelel? Helyesen értelmezzük-e, hogy ebben az esetben az adóévet megelőző naptári év 2003, és azt megelőző adóév 2002. február 12-től december 31-ig, minden feltétel teljesült, és a már meglévő tag szerzett 50 százalékot meghaladó részesedést?
105. cikk / 113 Kiválás elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
106. cikk / 113 Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás
Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
107. cikk / 113 Kiválás vagy kilépés elszámolása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
108. cikk / 113 A munkaerő-kölcsönzés áfája
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?
109. cikk / 113 Átalakulás (eva)
Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
110. cikk / 113 Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
