Eladásra vásárolt irodaház saját célra történő használata

Kérdés: A társaság főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. A társaság 2006-ban vásárolt egy 100 millió forint értékű irodaházat. A vásárláskor igénybe vette az ingatlanforgalmazási kedvezményt. Az irodavásárláshoz kölcsönt vett fel, kamatot fizet. Ezen irodaházból 2006. év végével egy irodát [amelyen bizonyos felújításokat (festés, fűtésátszerelés) is végzett] bérbe adott. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Az irodaház tárgyi eszköz vagy készlet? Hogyan kezelendő a kölcsön kamata? Hogyan számolandók el a felújítás költségei? Mi történik akkor, ha az ingatlant mégis eladják?
Részlet a válaszából: […] A társaság főtevékenységéből következően a 2006. éviirodaház-vásárlást a vásárolt készletek között kellett állományba venni. AzSzt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz bekerülési(beszerzési) értékének részét képezi az eszköz beszerzéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Szövetkezeti tagi kölcsön kamata

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás alapján az 1992. évi I. törvényszerint működő mezőgazdasági szövetkezetnek a 2006. szeptember 1. után kötötttagikölcsön-szerződésekre fizetett kamatjövedelem egyéb jövedelemként azösszevont jövedelem része, amely 18 vagy 36 százalékos kulccsal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Kamat vagy összevonandó jövedelem

Kérdés: A tulajdonos magánszemély által a cég részére nyújtott kölcsön után kapott kamat 20%-os kamatadóval terhelt, vagy összevonandó egyéb jövedelemként adózok utána?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos magánszemély által a cég részére nyújtottkölcsön után kapott kamat összevonandó egyéb jövedelemként adózik. Az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1)bekezdése részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek. Az új előírásbólkimaradt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli előírások alapjána közösen beszerzett gépet is csak egy társaság könyveiben lehet kimutatni, akérdés szerint a gépet az "A" társaság szerezze be, mutassa ki beruházásként,majd aktiválja azt, nála jelenjenek meg az üzemeltetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint – 2005-ben történőosztalékfizetés esetén – a Tao-tv. 4. §-ának 32/a pontja szerinti társaság(ideértve a társaság valamely tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Kölcsön jelzáloghitelből

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezető által felvett jelzáloghitelt úgy lehet a kft.rendelkezésére bocsátani, hogy azt az ügyvezető, ha tagja a kft.-nek, akkortagi kölcsönként, ha nem tagja a kft.-nek, akkor ügyvezetői kölcsönként átadja.A pénzkölcsönnyújtást – mindkét esetben – az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Kapott banki kamat áfája

Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kamat a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, a pénzügyi szolgáltatás pedig tárgyi adómentesség alá tartozik, a kapott banki kamatot is tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtás ellenértékének kell tekinteni akkor is, ha azt nem a bank kapja, hanem a bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Devizában folyósított tagi kölcsön

Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?
Részlet a válaszából: […] A devizakorlátozások 2002. január 1-jével megszűntek. A vonatkozó törvényi előírás figyelembevételével van arra lehetőség, hogy a társaság osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában – közvetlenül a pénztárba történő befizetéssel – tagi kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A lakásvásárlásra adható vállalati kölcsön feltételeivel, a kölcsön-visszafizetés garanciáival részletesen foglalkozunk a jelen Számviteli Levelekben az 1436. kérdésre adott válaszban. Az ott leírtakat is ajánljuk kérdezőnk figyelmébe.A társaság adottságait mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
4
5
6