62 talált cikk a kölcsön kamata kifejezésre

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?

Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?

Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?

Kérdés: Társaságunk dolgozójának kamatmentes lakásfelújítási kölcsönt nyújt. A jegybanki kamat összege után év végén a 44 százalékos szja-t és a 11 százalékos eho-t elszámoljuk és befizetjük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?

Kérdés: Kell-e növelni az adóalapot a nem kapcsolt vállalkozástól felvett kölcsön meghatározott kamatával, ha a szerződést 2001 előtt kötötték, de a kölcsön egy részét 2001-ben folyósítja a külföldi? Kérdés az is, hogy a kamat fizetett vagy elhatárolt kamat?

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)