721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Végelszámolást végző cég a tagi jövedelem egy részét és a tagi kölcsönt nem tudja kifizetni. A még befolyó bevételekből melyik élvez elsőbbséget, melyiket kell előbb kifizetni?

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?

Kérdés: Esedékességi határidőn belüli fizetés esetén vállalkozásunk engedményt kap partnereitől. Ez hitel-, pénzkölcsönnyújtás, és az Áfa-tv. 86. §-a alapján mentes az adó alól, így mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Helytelen, ha pénzügyi kamatként kiszámlázzuk az engedmény összegét?

Kérdés: A kft. 2008. évben elengedett 15 millió forint tagi kölcsönt, majd 2009. június 30-ig osztalékként a tagok felvettek 6 millió forintot. (Az osztalékfizetési korlát miatt nem tudták az összes tagi kölcsön elengedéséből származó eredménytartalékot felvenni.) Ilyenkor – tudomásom szerint – a különbözet illetékköteles, vagyis a saját tőke rendezéséhez szükséges összegre 21% illetéket kell fizetni. Helyesen gondolom?

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2009/198-as számában a 4127. Vagyonosodási vizsgálat következménye tárgyú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik kérdésem. Az eredeti kérdésből kiderült az, hogy ügyfelem magánvagyonának a bevonására volt szükség az egyéni vállalkozásához megvásárolt és ott tárgyi eszközként kimutatott eszközök (főként közúti és vízi járművek) beszerzéséhez. Ezen vagyon eredetének tisztázása alapozta meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ügyfelem ezen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt szeretné – mint magánszemély – az egyéni vállalkozásból kivenni, mint (válaszukban is jóváhagyott és határozat alapján kimutatható) tagikölcsön-visszafizetést. Igen ám, de ha nincs elég beszerzése, ami ellensúlyozná az eszközértékesítésből származó bevételt, akkor nagy adóalapja keletkezik, és az után pedig nagy adófizetési kötelezettsége. Feltételezem, jól gondolom. Tehát le kell adóznia az értékesített járművek bevétele után, és csak az így maradt pénzt fordíthatja tagikölcsön-visszafizetésre? Ha ez így van, akkor viszont duplán adózott.

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: A 4210. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezzük. Társaságunk is kölcsönt ad a dolgozóinak. A kölcsönt két év alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, 10 százalékos kamattal, amit az alkalmazott béréből levonunk. Év végén a kifizetett kamat és az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 százalék közötti különbözetet, mint kamatkedvezményből származó jövedelmet szeretnénk átvállalni a dolgozótól úgy, hogy a társaság vallaná be és fizetné be a különbözetet terhelő adókat és járulékokat. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen mértékű adók és járulékok terhelik?