Találati lista:
471. cikk / 707 Társasági kölcsön kiváltása bankhitellel
Kérdés: Társaságunknak a korábbi évek során egy másik kft. euróalapú kölcsönt nyújtott. 2008-ban ezt a kölcsönt euróalapú bankhitellel váltották ki. A bank a hitel összegét közvetlenül a kft.-nek utalta át. Társaságunknál a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan pénzmozgás nem volt. Helyesen járunk-e el akkor, ha a társaság könyveiből a korábbi kötelezettség összegét a könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, és a bankkal szembeni kötelezettséget a számviteli politikában rögzített, az átutalás napján érvényes MNB-árfolyamon írjuk elő? Ebben az esetben ugyanis árfolyamveszteséget mutatunk ki annak ellenére, hogy valós pénzmozgás nem volt!
472. cikk / 707 Forintban adott kölcsön visszafizetése devizában
Kérdés: Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.
473. cikk / 707 Kis összegű osztalék után eho
Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
474. cikk / 707 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
475. cikk / 707 Magánszemély kamatjövedelme
Kérdés: Egy magánszemély 2004-ben négyéves futamidőre kölcsönt nyújtott egy másik magánszemélynek. A kölcsönszerződésben megállapított kamat a futamidő végén egy összegben esedékes. 2008 márciusában – a tőkével együtt – a kamat jóváírásra került. Kérdésünk: hogyan kell megállapítani a magánszemély – a 2004-ben kötött kölcsönszerződés alapján – 2008-ban befolyt kamatjövedelme után az adót?
476. cikk / 707 GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye
Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
477. cikk / 707 Tag részére nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
478. cikk / 707 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
479. cikk / 707 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
480. cikk / 707 Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata
Kérdés: A kft. tulajdonosa 2007-ben tagi kölcsönt nyújtott a kft.-nek. A kölcsön nyújtása érdekében ő maga is pénzintézettől vett fel hitelt. A hitel után fizetendő kamatot és kezelési költséget – nem többet – a kft.-vel kötött megállapodás alapján a kft.-re terheli, mint a felmerült költség ellentételezését. A kft. a tulajdonos részére érkező bankbizonylatok alapján havonta fizeti vissza a kölcsönt és a kamat költségeit a tulajdonos részére. A kft.-t ebben az esetben is terheli-e az eho-fizetési kötelezettség? A magánszemélynél jövedelemnek számít-e a részére költség ellentételezésére kifizetett összeg? Ha igen, a bevétellel szemben elszámolhatja-e – ez esetben ugyanazt az összeget – költségként?
