721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?

Kérdés: Tagi kölcsön, mint adós által elismert követelés apportja, átalakítható-e jegyzett tőkévé? A tőkeemelés jelent-e illetékfizetési kötelezettséget?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)–(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?

Kérdés: Cégünk takarmánytermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Több partnerünk is van, akikkel szállítói-vevői viszonyban állunk. Általában euróban vagy USD-ben szerződünk és számlázunk. Nem találtunk tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a különböző devizanemben fennálló követelés- és kötelezettségállományt kompenzálással ne lehetne rendezni. Szerintünk a kompenzációs levél dátuma napján érvényben lévő keresztárfolyamon ezt megtehetjük. Helyesen járunk el?

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.