4472 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A közhasznú tevékenységet folytató nonprofit kft. az alaptevékenysége folytatásához a normatív állami támogatás mellett a bentlakó gondozottaktól – számla kibocsátása mellett – gondozási díjat kér. A könyvelő a gondozási díjat árbevételként számolja el. Helyes ez így? A költségek fedezésére beszedett díjat inkább egyéb bevételként kellene nyilvántartani. A társasági adó elszámolásánál miként kell a gondozási díjat számításba venni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?

Kérdés: Társaságunk elektronikus berendezések forgalmazásával foglalkozik. Gyűjtési és kezelési kötelezettségünket közvetítő szervezetre átruháztuk. A közvetítő szervezet ennek a díját "hulladékhasznosítás, ügyviteli tanácsadás" címen számlázza, a díjat a mi adataink alapján határozza meg: az adott hónapban beszerzett berendezés, szorozva a szerződés szerinti árral. A közvetítő szervezet által számlázott díjat miként kell könyvelni? A beszerzési ár része, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja alkalmazásáról Magyarország több országgal, köztük Vietnammal is kötött kormányközi megállapodást, amelynek célja többek között a tudományos eredmények világpiaci hasznosulásának elősegítése. Az egyezményekhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat ír ki a kutatói mobilitás támogatására. A projektből – amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap – finanszírozható a pénzügyi tájékoztató szerint a Magyarországról kiutazó kutató utazási költsége és ellátmánya, melyből az utazó a külföldi kiadásait fedezi. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül-e a munkavállalónak kifizetett ellátmány összege?

Kérdés: Egyedi igényeknek megfelelő gépet szerzünk be, amelyet külföldön gyártanak. A gyártás során külföldre történő utazások (repülőút) szükségesek a gép paramétereinek egyeztetése érdekében. Ezen tárgyalások, egyeztetések kiadásai (utazás, napidíj, gépkocsibérlet stb.) a gépet megrendelő kft.-nél költségek lesznek, vagy a majd elkészült és üzembe helyezett egyedi gép bekerülési értékében kell figyelembe venni?

Kérdés: A tankönyv akkreditációs díját hogyan kell elszámolni? Költség vagy aktiválandó?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a túlmunka költségeit?

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó tavasszal beszerzett vetőmagot, melyet akkor kell kiegyenlíteni, ha a terményt beszállítják. (Speciális magról van szó.) Mivel a növény kipusztult, a számlát nem kell kifizetni a vevőnek, a kipusztulásról jegyzőkönyvet vettek fel, más papír nincs. A beszerzéskor az áfát levonásba helyeztük, de a számla függő tételként a kiegyenlítetlen számlák között van, így azt még költségként nem számoltuk el. Van-e teendőnk ebben az esetben? Hogyan kell ezt a tételt a pénztárkönyvben könyvelni?

Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozókkal működik együtt (fogtechnikai laboratóriumok, közreműködő fogorvosok). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
– -az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegével,
– -az alvállalkozói teljesítések értékével.
Adóalap-csökkentő tétel-e az alvállalkozókkal kötött szerződés alapján számlázott összeg ellenértéke?