4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Cégünk "szőlőültetvény szerkezetátalakítása és átállásának támogatása" címén kapott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást. Sajnos sem a határozatból, sem az indoklásban hivatkozott rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy a támogatás összegét miként kell elszámolni. Tőketartalékba kell helyezni, vagy mint visszafizetési kötelezettség nélküli, a költségek ellentételezésére kapott támogatást kell elszámolni?

Kérdés: Az 5135. kérdésre adott válaszuk a rendezvényszervező oldaláról vizsgálja az egy összegben számlázott szolgáltatások esetén követendő eljárást: ha ételt-italt nem tüntet fel külön soron a számlán, akkor a rendezvényszervező nem igényelheti vissza az étel-ital beszerzéskori áfáját, és ő fizeti a személyi jellegű egyéb kifizetés miatti szja-t, ehót. Mi a helyzet a megrendelőnél ebben az esetben? Elszámolható-e egy összegben a rendezvény számlázott összege az igénybe vett szolgáltatások költségei között? Áfája visszaigényelhető-e, és nem kell szja-t és ehót fizetni?

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?

Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.

Kérdés: Üzleti reprezentációs rendezvények kapcsán nemcsak étkezési és szórakozási kiadások merülnek fel általában, hanem pl. termet kell bérelni, műanyag evőeszközöket beszerezni, a reprezentáció lebonyolításában részt vevő munkatársak szállásdíját ki kell fizetni stb. Az ilyen beszerzések áfatartalma levonható adóként elszámolható?

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)

Kérdés: Márkaszerviz garanciális javításokat végez új gépkocsikon. A szükséges alkatrészeket – amelyeket beszerelnek – márkaképviselettől szerzik be. A márkaképviselet részére garanciális elszámolást készítenek, és a képviselet költségelszámolás alapján utal. 2010-től áfakörön kívüli szolgáltatásként számolnak el a garanciális javításokkal két jogesetre hivatkozva. Kérem véleményüket arra vonatkozóan, hogy a javító cég helyesen jár-e el, ha a megvásárolt alkatrészek áfáját levonásba helyezi, de az árbevételt áfakörön kívüliként az áfabevallásban nem szerepelteti.

Kérdés: Cégünk építőipari tevékenységet folytató, áfás adóalany. A főtevékenység mellett részt vesz a közfoglalkoztatási programban. A közalkalmazottak bér- és járulékköltségét, munkaruha-, védő­eszköz-, tárgyieszköz-költségét a munkaügyi központ utólagosan havonta megtéríti. A fenti beszerzések áfáját nem igényeljük vissza. Az áfa­törvény 5. mellékletének 2. pontja szerint a kapott támogatás növeli-e az arányos megosztás nevezőjét?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?