Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéskor érvényes – árfolyam figyelembevételével kell meghatározni. Az így forintban számlázott értéket kell követelésként könyvelni, de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak is.Amennyiben az importáló cég által választott devizaárfolyam nem egyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint az eredménytartalék javára korábban elszámolt pótbefizetés összegét 2001. január 1-jével – a nyitó tételek könyvelését követően – a lekötött tartalékba át kellett vezetni.Amennyiben a pótbefizetés 2001-ben történt, akkor az új Szt. 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Kártérítési határozat végrehajtása

Kérdés: Szövetkezetünket 2001 augusztusában bírósági végzés alapján 1995-97. évi árbevételhez kötődően kártérítésre és áfa megfizetésére kötelezte a bíróság, amit ki is fizettünk. Céltartalékot nem képeztünk. 1995-97. évet az adóhatóság átfogó vizsgálattal lezárta. Mi a helyes eljárás a fenti ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítő számlát kell kiállítani a kártérítésnek megfelelő összegről a bírósági végzés jogerőre emelkedése időpontjával, és könyvelni kell azt – a helyesbítő számla alapján – az árbevételt, a fizetendő áfát csökkentő tételként a vevővel szemben (T 91-92...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: ingatlan bérbeadása

Kérdés: A könyvvizsgáló tevékenységi körében ingatlan-bérbeadás is szerepel. A kft. 2001-ben új lakóingatlant vásárolt, amelyet bérbe ad. A kft. mikrovállalkozásnak minősül. Élhet-e a kft. az adóalap-csökkentés lehetőségével, illetve a vásárláshoz felvett hitel kamata után az adókedvezménnyel? Nem kell-e az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlannak minősíteni, mivel a főtevékenység nem a bérbeadás? Lehet-e az adóalap-kedvezmény mellett értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a kft. tevékenységi körében a bérbeadás is szerepel, ha a bérbeadás összeegyeztethető a könyvvizsgálói tevékenységgel, akkor az ingatlan nem minősül üzemkörön kívülinek, így – egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén – az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés megállapításainak könyvelésével részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 20. számában a 394. kérdésre adott válaszban. Itt csak a konkrét kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.A már közzétett beszámoló (1999., 2000. évre vonatkozóan) adatai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Hitel kamatának kimutatása

Kérdés: Gépjárművásárláshoz felvett hitelt és annak kamatát a cég könyveiben az alábbiak szerint számolták el: – a hitel teljes összegét előírták hosszú lejáratú hiteltartozásként, – a hitel kamatát pedig teljes összegében könyvelték az egyéb kötelezettségek között a hitelkamatokkal szemben, – a törlesztések során a tárgyhavi összeggel csökkentik mindkettőt. Év végén a kamatteher elhatárolását el lehet-e végezni úgy, hogy a tárgyévre az időarányos kamatot vesszük figyelembe, a többit elhatároljuk, vagy a kamatot csak a hitelt nyújtó bank ütemezése szerint lehet figyelembe venni, és ennek megfelelően kell az elhatárolást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelt a ténylegesen folyósított összegben az elszámolási betétszámlával, illetve más kötelezettség számlával szemben kell könyvelni (T 384, 45 – K 444).Az új Szt. előírásaiból nem következik [sőt, kifejezetten tiltja (lásd a 68. § (2) bekezdését)],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ..."E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni."Az új Szt. az egyszeres könyvvitelt vezetőkre nem írja elő kötelezően az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz megadásához szükséges információk egy része nem ismerhető meg a kérdésből. Ilyen például az, hogy mennyibe kerül a csereként kapott autó? Előre meghatározott ár? Annyiba kerül, mint a régi eladási ára (vagy annak függvényében változó ár)? Nehezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs társaságiadó-vonzata, mivel az átadás jogszabály alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Betörés során eltulajdonított eszközök

Kérdés: Egy társaság székhelyére betörtek, és 1 millió forint készpénzt, valamint tárgyi eszközöket (pl. videót) elloptak. A készpénz nem volt bezárva a páncélszekrénybe, a cégnek nem volt vagyonbiztosítása. Hogyan kell elszámolni a hiányzó készpénzt és tárgyi eszközöket? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...és 3. számú melléklet A) fejezet 5. pontja] nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a hiányzó eszköz (pl. a pénz) könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
493
494
495
522