Fizetési határidőhöz kötött engedmény

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményt adunk. Vállalkozásunk MNB-devizaárfolyamot használ, amelyet az APEH-nál bejelentettünk. A számla pénzügyi rendezésekor csak a skontóval csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? A skontó könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két – egymástól eltérő időben történő -gazdasági eseményről van szó.Az egyik a számlázás. A szerződésben rögzített teljesítéstényleges időpontjában meglévő, érvényes MNB-devizaárfolyamon kell a külföldivevő részére kiállított számlában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...Az áfabevallásban azonban az áfaalapját is fel kell tüntetni forintban (40 000 euró 260 Ft-tal 10 400 000 Ft). Az euróban kapott előleg könyvelése:– az előleg teljes összege (48 000 euró): T 386 – K 453,azaz 12 480 000 Ft;– az előleg áfatartalma (8000 euró): T 3681 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Alakulásától veszteséges társaság tőkeleszállítása

Kérdés: A kft. 3 millió Ft összegű jegyzett tőkével alakult. Megalakulása óta veszteséges. A saját tőkéje a jegyzett tőke alá került. Októberben módosították a társasági szerződést, amely szerint a jegyzett tőke 500 ezer Ft lett. Eredménytartaléka mínusz 900 ezer Ft, az ez évi veszteség is várhatóan 500 ezer Ft lesz. Tőketartaléka nincs. Hogyan könyvelem a jegyzett tőke csökkentését?
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékbe történt bejegyzése után, acégbíróság ilyen tartalmú végzése (határozata) alapján lehet. Atörzstőke-leszállítás könyvelése:– a veszteség rendezésére: T 411 – K 413,– a jövőbeni veszteség rendezésére: T 411 – K 4144 (majd atényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Előtársasági beszámoló 2007-ben

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt, a jegyzett tőke összegét a bejegyzés napjával kellkönyvelni: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke könyvelésitétellel. (Ez esetben a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla mutatja atársaság követelésének összegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet nyilvántartásba vett a befektetett eszközök között. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint rendkívüli eredmény keletkezett. Ez után a társasági adót és a különadót meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt – és itt nem hivatkozott – könyvelésitételek helyesek, amiből az következik, hogy a társaságba bevitt üzletrésznyilvántartási értékét (20 millió forintot) rendkívüli ráfordításként, atársasági szerződésben elismert értékét (a 80...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdezőtársaságnál csökkenteni kell az ingatlan bekerülési értékét (T 16 – K 12 és T455 – K 16). Amennyiben a helyesbítő számla könyvelése után az ingatlan bruttóértéke eltér a nullától (mert a visszavételi érték kevesebb, mint az eredetieladási ár), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylati fegyelem számvitelikövetelménye teljesüléséhez (az előző bekezdésben említett magáncélú használattényleges költségeinek könyveléséhez) viszont hiteles bizonylatot kellkiállítani. Erről az Szja-tv. nem rendelkezik. Ezért a cégautó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Visszatérítendő adóterhek elszámolása

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...tételeket kell visszakönyvelni 2009-ben. Hajelentős összegűnek minősült a hiba elkövetése időszakában, akkor jelentősösszegű a visszakönyvelésekor is, azaz a 2009. évi beszámoló mérlegében,eredménykimutatásában a középső oszlopban kell szerepeltetni.A 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Áttérés az euróban történő könyvvezetésre

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, feltételezzük, hogy a kérdést nemkönyvelő tette fel. Ez megnehezíti a válaszadó helyzetét, mert egyrésztterjedelmi okokból nem tud részletes választ adni, másrészt – az előbbiekbőladódóan – az adott válasz sem térhet ki minden részletre. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
1
134
135
136
196