Áttéréskor az áfa könyvelése

Kérdés: Az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre való áttérésnél az áfabevallásba 2004-ben beállítandó fizetendő áfát hogyan kell könyvelni? Ennél is kell korrigálni az eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...így a kettős könyvvitelre történő áttérést megelőzően, az eredménytartalékban szereplő tartaléknak megfelelő tételek könyvelésekor a fizetendő áfát nem kell az eredménytartalékkal szemben elszámolni.Az egyszeres könyvvitel előírásai mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:    

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja (talán a legutolsó esetet kivéve) nem esik egybe. Ebből viszont az következik, hogy más MNB hivatalos devizaárfolyamot kell a könyvelés során, illetve az áfabevallást alátámasztóan alkalmazni.Az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabályait az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:    

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeresről a kettős könyvvitelre való áttéréskor – az áttérés miatt – a különböző adónemeknél rendező tételt könyvelni nem kell. Mivel az egyszeres könyvvitelről a kettősre az egyszerűsített beszámoló elkészítésének mérlegfordulónapját követő napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztár könyvelése programmal

Kérdés: Önálló házipénztárprogrammal dolgozom. A program csak akkor enged könyvelni a tárgyhónapban, ha az előzőt lezártam. Javítani utólag csak vegyes könyveléssel lehet. A következő hónap elején mindig van néhány nap, amikor még nem tudok az új hónapra könyvelni, mert az előző még nincs lezárva. Hogyan lehet áthidalni ezt az időszakot? Kézzel átvételi elismervényt írok, azt mellékelem a gépi bevételi-kiadási pénztárbizonylathoz. Helyes megoldás ez?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem jó megoldás!Az Szt. 165. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingdíj törlesztőrészletének növelése

Kérdés: Amennyiben a lízingbeadó növeli a havi törlesztőrészletek nagyságát (ezen belül a tőke és a kamat törlesztendő összegét is), a lízingbevevőnek milyen könyvelési tétellel kell korrigálnia fennálló kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem érthető. A lízingdíjra éppen az a jellemző, hogy nagysága azonos, a lízingdíj összetétele változó: azonos összegű lízingdíjon belül nő a tőketörlesztő részlet és csökken a kamat összege.Ha abszolút összegében változik a lízingdíj, annak alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Szt. a beszámolóra helyezi a hangsúlyt, a beszámoló tételeire, tartalmára fogalmaz meg tételes előírásokat, de az évközi könyvelést úgy kell végezni, hogy a számvitel zárt rendszerében keletkező adatokból előállítható legyen a beszámoló. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...kell kalkulációs egységenként a kalkulációs egységekre, illetve költséghelyekre közvetlenül elszámolt bérköltséget, a főkönyvi könyvelésben pedig a személyi jellegű ráfordításokat legalább az Szt.-nek megfelelő bontásban kell vezetni);d) gépköltség:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítése után (T 455 – K 161, T 261 – K 455 és T 814 – K 261).A lízingbe adó cég számlája alapján a lízingbevevőnél a könyvelés, ha a visszlízing zárt végű lízingnek minősül (a lízingbevevő a lízingszerződés időtartamának végén a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Társadalombiztosítási járulék elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenysége könyvelésénél a Szja-tv. 11. számú melléklet 6. pontja szerint nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék számolható el éven belül költségként. A bevallás 0253-16. sz. melléklete rögzíti, hogy az éves vállalkozói kivét saját jogú járulék befizetése januárban esedékes és ez a következő év költsége. A vállalkozás nehézségei miatt a saját társadalombiztosítási járulékot a folyó évben nem tudja megfizetni, amire az APEH határozattal adott engedélyt. A bevallott járulék éven belüli befizetés összege csökkenti az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv.-ben a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, azaz az számolható el a tárgyévre költségként, ami pénzügyileg realizálódott. Az említett szabály értelmében nem a bevallott, hanem a ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási járulék számolható el költségként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét is megadva, akkor a vevőnek – önellenőrzés keretében – kell a beszerzés könyvelését helyesbítenie (T 4559, 4549 – K 21-22, 26-28, 161; és T 161, 21-22, 26-28 – K 9891). A beszerzés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:
1
173
174
175
200