Könyvvizsgálat díjának elszámolása

Kérdés: A 2019. év választott könyvvizsgálójának éves díját 2019. évre vagy az azt követő évre kell elszámolni? Az elszámolás bizonylata lehet a könyvvizsgáló 2020 májusában kiállított számlája?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 155. §-ának (6) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor az üzleti évről készített számviteli beszámoló felülvizsgálatára az előző évi számviteli beszámoló elfogadásakor kell könyvvizsgálót választani. A tárgyévi üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Könyvvizsgálat jövedéki adónál?

Kérdés: Kötelező-e a könyvvizsgálat a bérfőzési tevékenységet folytató társaságnál, ha az árbevétel nem éri el a 300 millió forintot? A jövedéki törvényből nem tudom egyértelműen megállapítani.
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóraktár engedélyesének – kivéve, ha az adóraktár engedélyese a számvitelről szóló törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra – az adóraktári engedély kiadási évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz a Ptk. 3:263. §-a.A közbenső mérleget az Szt. 21. §-a szerint kell elkészíteni. Amennyiben a társaságnál kötelező a könyvvizsgálat, a közbenső mérleget is auditáltatni kell. Az auditált közbenső mérleget a taggyűlésnek (a közgyűlésnek) el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. (Jogi személy – jelen esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek, az összeolvadás időpontjának végleges vagyonmérlege és végleges vagyonleltára könyvvizsgálatát végző auditornak.Az állandó (a vállalkozótól független) könyvvizsgáló feladatát az Szt. 156. §-a rögzíti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: A kft. a 2018. december 31-ével záródó üzleti év végén könyvvizsgálatra kötelezetté válik, mivel árbevétele a megelőző két év átlagában meghaladja a könyvvizsgálati kötelezettség mértékét. 2019. február 1-jétől bejelentkezik a kiva adónemre. A 2019. január 31. napjával készülő beszámolóra vonatkozik-e a könyvvizsgálati kötelezettség? A 2019. december 31-i fordulónappal készülő beszámoló előző évi adatai 2019. január havi lesz. Ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség mely időszakok alapján állapítható meg?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 155. §-a alapján – a főszabály – az, hogy kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Kivételként nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:– az üzleti évet megelőző két üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal fogadja el a vagyonmérlegeket.A vagyonmérlegek helyessége elfogadásának az is feltétele – mivel átalakulásnál kötelező a könyvvizsgálat –, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentésben nyilatkozzon annak a helyességéről, elfogadhatóságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint minden olyan cég egyszerűsített végelszámolással szűnhet meg, így a kft. is, amely cég a számviteli előírások szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett.A korábbi szabályozás szerint a legfőbb szervnek végelszámolót kellett választani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] ...az ügylet megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mely szereplő kinek milyen szolgáltatást nyújtott. A kérdésben leírtak szerint Önök könyvvizsgálati szolgáltatást rendeltek meg, a partner cég pedig könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtott Önök felé. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Kamarai tagdíj átvállalása

Kérdés: A Tao-tv. alapján a gazdasági társaság szempontjából az átvállalt tagdíj a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. A Kamara a tagdíj összegéről számviteli bizonylatot állít ki a kamarai nyilvántartásban szereplő természetes személy tag részére. Ha a számla a természetes személy tag részére kerül kiállításra, hogyan kell elszámolni a kft.-nél az átvállalt tagdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet az átvállaló kft.-nél a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni.Mivel a könyvvizsgálói kamarai tagdíjat a könyvvizsgálattal foglalkozó kft. munkavállalójának, tagjának kell fizetnie, számlázza azt a kamara a természetes személy tag részére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
1
4
5
6
16