Választott könyvvizsgáló, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó arról döntött, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, valójában saját maga tette kötelezővé a könyvvizsgálatot. A könyvvizsgálóval a választást követő 90 napon belül megbízási szerződést kell kötni a Ptk. 3:130....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Könyvvizsgálatra kötelezett társaság – hiányos közzététel

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 153. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell a beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...(legalább hat) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell akkor is, ha a beolvadást megelőzően egyik ügyvédi irodánál sem volt könyvvizsgálat.A beolvadó ügyvédi iroda ("A") (mint megszűnő jogi személy) a végleges vagyonmérleg, a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] ...– ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja.A főszabály szerint az ügyvédi irodánál is kötelező a könyvvizsgálat. Akkor nem kötelező az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Beolvadás esetén a beolvasztó könyvvizsgálata

Kérdés: Állandó könyvvizsgáló vagyok olyan zrt.-nél, ahol beolvadásról döntöttek. A két beolvadó cégnek nincs állandó könyvvizsgálója, jogszabály alapján nem kötelezettek könyvvizsgálatra. A beolvasztó társaság végleges vagyonmérleg időpontjára készített, számviteli törvény szerinti beszámolóját – mint állandó könyvvizsgálónak – kell-e ellen­őriznem és független könyvvizsgálói jelentéssel hitelesítenem, vagy elegendő az átalakulási vagyonmérleget hitelesítő könyvvizsgálói jelentés? Kiegészítő információ: az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapja: december 31., a végleges vagyonmérlegé várhatóan július 31. Az érintett cégek üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Mivel a vagyonmérleg-tervezet időpontja december 31., ott nem kérdés az állandó könyvvizsgáló feladata.
Részlet a válaszából: […] ...– december 31. mérlegfordulónappal, a naptári évvel egyező üzleti év esetén az Szt. szerint kötelező a beolvasztónál a könyvvizsgálat.Más a helyzet a beolvasztó társaságnál, ha a beolvadás időpontja várhatóan július 31-e lesz. A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Elmaradt könyvvizsgálat

Kérdés: Társaságunk 2013. évről benyújtott egyszerűsített éves beszámolóját független könyvvizsgálóval kellett volna auditáltatni a 2011-2012. évek árbevételének átlaga alapján. Ezt sajnos elmulasztottuk. Hogyan lehet ezt pótolni, ha időközben elvégeztetjük a könyvvizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata. A 158. § (6) bekezdése alapján kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló a független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Beolvadás időpontja

Kérdés: Társaságunk egyetlen leányvállalatának a beolvasztását tervezi 2014. 12. 31-ével. Mikortól hatályos a beolvadás? Mikortól egyesíthetjük a könyvelést? Az éves beszámolót a két cégnek még külön kell elkészítenie és közzétennie, illetve a bevallásokat teljesítenie? Esetleg célszerűbb lenne a 2015. 01. 01-jei időpont a beolvadásra?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény előírásai szerint a 2014. évi beszámolót, adóbevallásokat, a számviteli beszámolókat – ha kötelező a könyvvizsgálat – független könyvvizsgálóval auditáltatni kell, azokat a legfőbb szerveknek el kell fogadniuk, és azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke

Kérdés: A SZÉP kártyához kapcsolódó lejárt, visszafizetett elektronikus utalványok értékének helyes számviteli elszámolását keresve, két különböző könyvelési megoldással találkoztunk. A Számviteli Levelek 280. számában az 5732. kérdésre adott válasz szerint a lejártnak minősülő SZÉP utalványok visszautalt ellenértékét a személyi jellegű egyéb kifizetéseket csökkentő tételként kell elszámolni. A "Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat" 2013. évi 7-8. számában az 51/2013. számviteli kérdésre adott válasz szerint a visszafizetett értéket egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján. Melyik megoldás alapján kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Szt. egyéb bevételeket részletező 77. §-a tételesen nem tartalmaz előírást az előző üzleti év(ek)ben költségként elszámolt összegek visszafizetésének elszámolására, a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a jogalkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Katv. 2. § 9. pontja értelmében. A kapcsolt vállalkozásra előírt fogalom szerint ugyanis az egyéni vállalkozó természetes személy a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, mivel a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek megfelelő időszakonként – számlát állít ki, az elfogadott számlák alapján a költségek elszámolása megtörtént. De a könyvvizsgálati tevékenység csak a beszámoló elfogadásával fejeződik be (például május végével). Ez esetben ezen időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
1
6
7
8
16