308 talált állásfoglalás a könyvvizsgáló kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?

Kérdés: Cégformaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át egy társaság 2016. évben. Az átalakulást követően derült ki, hogy a jogelőd bizonyos tételeket nem az Szt. előírásainak megfelelően számolt el. A megszűnt jogelőd záró beszámolója, illetve az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár is a hibás elszámolás alapján került összeállításra. A feltárt hibák és hibahatások jelentősnek minősülnek. A jogelőd kft. már megszűnt, az átalakulással létrejött zrt. pedig újonnan létrejött társaságnak minősül, így nincs az előző évekre vonatkozó adata. A végleges vagyonmérleg adatai lehetnek a zrt.-nél nyitó adatok? A feltárt hibák pedig a középső oszlopban? Ha igen, akkor a jelentős hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás egyes tételeinél kell szerepeltetni, vagy csak a mérlegben a saját tőkén belül az eredménytartaléknál?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2015. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, és helytelenül állapította meg a tárgyévet megillető árbevétel összegét is. A hiba jelentős összegű. A 2015. évi számviteli beszámolót ismételten közzé kell tenni, vagy elegendő a feltárás évében az ellenőrzés megállapításaként a középső oszlopban bemutatni?

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?