Gazdaságvezetői feladatok ellátása

Kérdés: Műszaki főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdász oklevelet szereztem. Kértem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való felvételemet, de elutasítottak azzal, hogy a mérnök-üzemgazdász képzés tematikája nem azonos a mérlegképes könyvelői szakképesítés tematikájával. Egy kft. gazdaságvezetői feladatai elláthatók-e mérnök-üzemgazdász diplomával, több mint 10 éves gazdasági vezetői gyakorlattal, ha a társaságnál a számvitelt irányító csoportvezető, a pénzügyi előadó, a számlázási csoportvezető rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és a törvényi előírásoknak megfelelően regisztráltatták magukat?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személy bízható meg, illetve alkalmazható ezen feladatok elvégzésére, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a könyvvizsgálók, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Értékhelyesbítés után értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék"-ként lehet kimutatni. Az értékhelyesbítés megállapításának, elszámolásának megalapozottságát, szabályszerűségét könyvvizsgálónak ellenőriznie kell akkor is, ha egyébként a kft.-nél nem kötelező a könyvvizsgálat. Valószínű, a kérdező kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] ...számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét) ismertetni kell. Az alapító okirat módosítását alátámasztó, ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...névhasználati jog apportálásának nincs akadálya akkor, ha annak értékét a könyvvizsgáló elfogadta, a társasági szerződésben rögzített és így nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Végelszámolás zárómérlegének közzététele

Kérdés: A tevékenységet lezáró, illetve a végelszámolás végén készítendő beszámolót közzé kell-e tenni? A közzététel léte vagy nem léte befolyásolhatja-e a könyvvizsgálati kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó mondata. E szerint: a végelszámolási zárómérleget – az Szt. 155. §-a (2)–(5) bekezdésében foglaltak esetén – könyvvizsgálóval felül kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Fejlesztési tartalék személygépkocsi-vásárlásra

Kérdés: Társaságunk 2002-ben fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék feloldásaként szerettük volna figyelembe venni a 10 millió forint bekerülési értékű személygépkocsi beszerzését, amelyet társaságunk könyvvizsgálója elutasított. Véleménye szerint a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint a feloldott fejlesztési tartalékot értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Mivel azonban a Tao-tv. 3. számú melléklete 1. pontja szerint a 6 millió forint feletti résznek megfelelő értékcsökkenési leírás nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendő, a fejlesztési tartalék feloldásaként csak a 6 millió forintnak megfelelő részt lehet elfogadni. Helyes ez az érvelés?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgáló álláspontja csak látszólag helytálló, valójában megalapozatlan.A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése egyértelműen fogalmaz: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-a (4) bekezdésének előírása figyelembevételével kell elkészíteni azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.A Cstv. 65-79. §-ai tartalmazzák a végelszámolásra vonatkozó sajátos előírásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szt. 150. §-a (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Amennyiben rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel, de a képesítés megszerzését követő 3 éves gyakorlat hiányában nem regisztráltathatom magamat, könyvelhetek-e és beszámolót készíthetek-e olyan társaságnál akár alkalmazottként, akár vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, amely könyvvizsgálatra kötelezett, vagy a vállalkozó döntése alapján, amelynél könyvvizsgálat van? Én rendelkezem a törvény által előírt képesítéssel, a könyvvizsgáló pedig a szükséges engedéllyel. Helyesen értelmezem a törvényi előírást?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi követelményeknek úgy is, ha a könyvelő rendelkezik a képesítéssel, de nincs engedélye, viszont rendelkezik engedéllyel a könyvvizsgáló, aki az Szt. 155. §-ának megfelelően végzi a könyvvizsgálatot.Az Szt. 150. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] ...a vitát eldöntheti.A kérdésben leírtak alapján a vita kimeneteléről nem lehet véleményt mondani. Feltételezhető, hogy az alapítvány könyvvizsgálója rendelkezik az üggyel kapcsolatban olyan információkkal, amelyek alapján az esetleges per elvesztése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
22
23
24
28