Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódik a kérdés. A társaságot jogelőd nélkül alapították 2004. 07. 21-én, a cégbíróságon 09. 16-án bejegyezték. Az előtársasági időszak alatt 28 122 ezer forint árbevételt realizált, a bejegyzést követően 2004-ben (november 30-ig) még 76 384 ezer forintot. A társaság jogásza és a megkérdezett könyvvizsgálók között véleményeltérés van abban, hogy a bejegyzett társaság 2004. évben könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdése valójában választ ad akérdésre. Jogelőd nélkül alapított társaságnál nem lehet megvárni az üzletiévet megelőző két üzleti év árbevételadatait, hogy azok alapján (teháttényadatok figyelembevételével) megállapítva az átlagot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Nullára leírt járművek, gépek karbantartása

Kérdés: A társaságnál több olyan jármű, gépi berendezés is van, amelynek a nettó értéke 0 (azaz nullára leírt), de nem üzemképtelen. Ilyen esetben a karbantartás címén elszámolt javítási költségeket az eszközökre kell aktiválni? A könyvvizsgáló kifogásolta, mert nem így jártunk el.
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján nem megalapozott a könyvvizsgálóálláspontja, feltéve, hogy a szóban forgó, nullára leírt, nem üzemképtelenjárműveket, gépi berendezéseket rendeltetésszerűen használják is.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapjánkarbantartás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Fejlesztési tartalék képzése

Kérdés: Társaságunk 2003 szeptemberében úgy határozott, hogy 96 millió forintos eredménytartalékából 10 millió forint fejlesztési tartalékot képez, amelyet az eredménytartalékba átvezettünk. A könyvvizsgáló ezt megkifogásolta, mivel szerinte a tárgyévi eredmény 25 százalékánál több fejlesztési tartalékot nem lehet képezni. A 2003. évi adózás előtti eredmény 25 százaléka 5913 ezer forint volt. Helyesen értelmezi a könyvvizsgáló a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló álláspontjahelyes.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján azadózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötötttartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Átalakulás könyvvizsgálata

Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?
Részlet a válaszából: […] ...válasz lényegében a kérdés első felében benne van, csakegy kicsit pontosítani kell. A gazdasági társaság választott könyvvizsgálója kötelesauditálni az éves beszámolót az Szt. előírásainak megfelelően. A jóváhagyásrajogosult testület által már elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Vásárolt készletek értékelése

Kérdés: Egy vas- és acéláru-nagykereskedelmet bonyolító kft. – mely év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet a készletekről – év végén milyen értéken értékelheti és szerepeltetheti a vásárolt készleteket a mérlegben? A cég könyvvizsgálója (az IAS-re hivatkozva) azt állítja, van arra lehetőség, hogy a mérlegértéket piaci vagy valós értéken is megállapítsa. Úgy gondolom, erre a hatályos számviteli előírások nem adnak lehetőséget. Más előírások, mint az Szt., nem vonatkoznak a cégre, így az IAS-eket nem alkalmazhatja.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igaza van. Az Szt. hatálya alátartozó gazdálkodók (cégek) egyedi beszámolójukat (az éves, az egyszerűsítettéves beszámolót) csak az Szt. előírásai szerint készíthetik el.Az Szt. 62., 66. §-ai alapján a mérlegben a vásároltkészletet az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést hiteles fordításban,magyar nyelven közzé kell tenni. A közzétételről a magyar,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kötelező könyvvizsgálat

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés önmagának isellentmondásos, árbevételről szólnak, de egyéb bevételt könyvelnek. Az Szt.-neka könyvvizsgáló választására vonatkozó előírásai, feltételei feltételezik, hogyaz érintett cég az Szt. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonmérleg-tervezeteket és avagyonleltár-tervezeteket, majd a végleges vagyonmérlegeket, az azokatalátámasztó vagyonleltárakat könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell;– a Gt.-ben előírt döntéseket és közzétételeket követőenkell az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti jelentésben – az eddigieken túlmenően – ki kell térni a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára is.Független könyvvizsgálói jelentés, letétbe helyezés, közzététel [Szt. 153., 154., 156., 158. §-aihoz]A formainak tűnő változás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

2003-ban vásárolt földterület apportálása

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa alapja – az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdése 1. pontjának és 22. §-a (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján – a könyvvizsgáló által elfogadott érték, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeni hozzájárulás értéke. (A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
1
21
22
23
29