Könyvvizsgálat díjának időbeli elhatárolása

Kérdés: A beszámoló közzétételének és auditálásának díját el kell-e határolni a mérlegfordulónapon? Mindkét összeg az előző üzleti évre vonatkozik, az összegeket is ismerem, de a könyvvizsgálat és a közzététel is csak a mérlegkészítés napja után történik, kifizetésük is csak akkor esedékes.
Részlet a válaszából: […] ...jogosult testület általi elfogadását. Mivel az Szt. 155. §-ának(6) bekezdése alapján kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálót az előzőüzleti év beszámolójának elfogadásakor kell megválasztani, továbbá mivel akönyvvizsgáló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Bevételi nyilvántartást vezető evaalany megszűnése

Kérdés: Egy bt. 2005. évben belépett az evába. 2005. 12. 31-én az APEH megszüntette az evakörbe tartozását, mert adótartozása volt. Az evaidőszak alatt a bt. a bevételi nyilvántartás-vezetést választotta. Bevételei 2005-ben teljes összegében nem folytak be. 2006. január 1-jével a bt.-nek el kell készítenie a nyitó mérlegét. Hol kell a 2005-ben be nem folyt bevételt a nyitó mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...is) különbözetének összegébenkell figyelembe venni.A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékénekvalódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (Tehát kötelező akönyvvizsgálat!)Ha a bt. felszámolásra, illetve végelszámolásra kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címkék:    

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti teljesítéshez, és nem ahhoz, hogyaz ügylet miatt terheli-e fizetési kötelezettség az engedményt adót, vagy sem.Így a könyvvizsgáló a kérdésben leírt gyakorlatra vonatkozó kifogása az Szt.előírásaival nem támasztható alá. A társaság által követett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban állófél, az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője,felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, az adóalany közeli hozzátartozója,a felsoroltak közeli hozzátartozója, az, aki (amely) az Szt. rendelkezéseialapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Könyvvizsgáló utasíthatósága

Kérdés: Társadalmi szervezet könyvvizsgálóját utasíthatja-e a szervezet felügyelőbizottsága arra, hogy a szervezet vezetőjét megkerülve a könyvvizsgálói jelentést átadja?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy nem, ami a következőkkel támasztható alá. Az 1997. évi LV. törvény 29. §-ának (3) bekezdése alapján akamarai tagot (a könyvvizsgálót) könyvvizsgálói tevékenysége során,véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ügylet révén a magánszemély jövedelmetszerez, ha a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet a válaszából: […] ...és könyv szerinti értéke közöttikülönbözet (az értékhelyesbítés) megállapításának, elszámolásánakszabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretébenellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat nem kötelező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosított járművek költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a biztosító – az adottesetben – nem megrendelője a javítási munkáknak, a biztosító csak a kárösszegét téríti meg, kártérítést fizet. A gépjármű tulajdonosa és a javítástvégző ugyanazon cég, ebből következően ugyanazon cég nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Gépbeszerzés pályázatírási díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk – gépek vásárlására – fejlesztési támogatásra pályázott. A pályázatot a pályázatíró cég 2004-ben elkészítette, a díját számlázta, a számla értékét 2004-ben a társaság költségként számolta el. A pályázati feltételekkel a beruházás 2005-ben megvalósult, a beruházást 2005 júliusában aktiváltuk. Könyvvizsgálónk véleménye szerint a pályázatírási díjat a gépek értékében kellett volna aktiválni. Helyes ez a vélemény?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgálónak igazavan. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési,előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezéseérdekében az üzembe helyezésig felmerülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címke:

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben akár a Btk. előírásai szerintibűncselekmény elkövetését is eredményezheti. A kft. számviteli beszámolójátfelülvizsgáló könyvvizsgáló a kérdésben leírtak megismerésekor azt nemhagyhatja szó nélkül. Az Szt. 29. §-ának előírásai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:
1
21
22
23
30