283 cikk rendezése:
211. cikk / 283 Könyvelőirodával végzett könyvviteli szolgáltatás
Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?
212. cikk / 283 Nullára leírt gépkocsi felújítása
Kérdés: Kis tehergépkocsit két éve az értékelési tartalékkal szemben nullára leírtak. Most felújították. Hogyan kell ezt elszámolni az adott esetben? Módosítja az értékhelyesbítés összegét?
213. cikk / 283 Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódik a kérdés. A társaságot jogelőd nélkül alapították 2004. 07. 21-én, a cégbíróságon 09. 16-án bejegyezték. Az előtársasági időszak alatt 28 122 ezer forint árbevételt realizált, a bejegyzést követően 2004-ben (november 30-ig) még 76 384 ezer forintot. A társaság jogásza és a megkérdezett könyvvizsgálók között véleményeltérés van abban, hogy a bejegyzett társaság 2004. évben könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem.
214. cikk / 283 Nullára leírt járművek, gépek karbantartása
Kérdés: A társaságnál több olyan jármű, gépi berendezés is van, amelynek a nettó értéke 0 (azaz nullára leírt), de nem üzemképtelen. Ilyen esetben a karbantartás címén elszámolt javítási költségeket az eszközökre kell aktiválni? A könyvvizsgáló kifogásolta, mert nem így jártunk el.
215. cikk / 283 Fejlesztési tartalék képzése
Kérdés: Társaságunk 2003 szeptemberében úgy határozott, hogy 96 millió forintos eredménytartalékából 10 millió forint fejlesztési tartalékot képez, amelyet az eredménytartalékba átvezettünk. A könyvvizsgáló ezt megkifogásolta, mivel szerinte a tárgyévi eredmény 25 százalékánál több fejlesztési tartalékot nem lehet képezni. A 2003. évi adózás előtti eredmény 25 százaléka 5913 ezer forint volt. Helyesen értelmezi a könyvvizsgáló a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit?
216. cikk / 283 Átalakulás könyvvizsgálata
Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?
217. cikk / 283 Vásárolt készletek értékelése
Kérdés: Egy vas- és acéláru-nagykereskedelmet bonyolító kft. – mely év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet a készletekről – év végén milyen értéken értékelheti és szerepeltetheti a vásárolt készleteket a mérlegben? A cég könyvvizsgálója (az IAS-re hivatkozva) azt állítja, van arra lehetőség, hogy a mérlegértéket piaci vagy valós értéken is megállapítsa. Úgy gondolom, erre a hatályos számviteli előírások nem adnak lehetőséget. Más előírások, mint az Szt., nem vonatkoznak a cégre, így az IAS-eket nem alkalmazhatja.
218. cikk / 283 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
219. cikk / 283 Kötelező könyvvizsgálat
Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?
220. cikk / 283 Átalakulás cégformaváltozással
Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
