296 talált cikk a könyvvizsgáló kifejezésre

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!

Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?

Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?

Kérdés: A könyvvizsgáló tevékenységi körében ingatlan-bérbeadás is szerepel. A kft. 2001-ben új lakóingatlant vásárolt, amelyet bérbe ad. A kft. mikrovállalkozásnak minősül. Élhet-e a kft. az adóalap-csökkentés lehetőségével, illetve a vásárláshoz felvett hitel kamata után az adókedvezménnyel? Nem kell-e az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlannak minősíteni, mivel a főtevékenység nem a bérbeadás? Lehet-e az adóalap-kedvezmény mellett értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?

Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?

Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.