Találati lista:
261. cikk / 290 Mérlegképes könyvelő alkalmazása (eva)
Kérdés: Kell-e, hogy mérlegképes könyvelő könyvelje a kettős könyvvitelben működő evás vállalkozást?
262. cikk / 290 Könyvvizsgáló visszahívása
Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
263. cikk / 290 Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése
Kérdés: Egyes társaságok ügyvédei vitatják, hogy az Szt. alapján választott könyvvizsgálót is be kell jelenteni a cégbíróságon. Kinek van igaza? Milyen szankciója van az elmulasztott bejelentésnek?
264. cikk / 290 Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése
Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
265. cikk / 290 Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele
Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
266. cikk / 290 Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése
Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
267. cikk / 290 Könyvelőiroda felelőssége
Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
268. cikk / 290 Utólag adott árengedmény
Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
269. cikk / 290 Pótolható-e a könyvvizsgálat?
Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
270. cikk / 290 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: ingatlan bérbeadása
Kérdés: A könyvvizsgáló tevékenységi körében ingatlan-bérbeadás is szerepel. A kft. 2001-ben új lakóingatlant vásárolt, amelyet bérbe ad. A kft. mikrovállalkozásnak minősül. Élhet-e a kft. az adóalap-csökkentés lehetőségével, illetve a vásárláshoz felvett hitel kamata után az adókedvezménnyel? Nem kell-e az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlannak minősíteni, mivel a főtevékenység nem a bérbeadás? Lehet-e az adóalap-kedvezmény mellett értékcsökkenést elszámolni?
