39 cikk rendezése:
21. cikk / 39 Kötbér, pótdíj értelmezése
Kérdés: Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)
22. cikk / 39 Késedelmi kamat elengedése
Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?
23. cikk / 39 Térítés nélküli átadás kikötéssel
Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?
24. cikk / 39 Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
25. cikk / 39 Kifizetett ellenérték visszafizetése
Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?
26. cikk / 39 Beruházáshoz kapcsolódó kötbér elszámolása
Kérdés: A beruházás befejezése (aktiválás) előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogyan kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
27. cikk / 39 Késedelmes teljesítés
Kérdés: Nyugat-európai autógyáraknak szállítunk alkatrészeket. Előfordul, hogy a szerződésben vállalt ütemezést nem tudjuk tartani, késve szállítunk. Partnerünk emiatt – többletköltségei megtérítése címén – a következő fizetésnél levonást eszközöl, amelyről terhelési értesítést küld. Hogyan könyveljük a levonást?
28. cikk / 39 Közüzemi számlák helyesbítése költségvetési szervnél
Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. évi harmadik havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyettesítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé a költségek csökkentésével, míg a márciusi szerződés szerinti összeget elszámoljuk a 2006. évi költségek között?
29. cikk / 39 Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka
Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
30. cikk / 39 Előző évi számlák helyesbítése költségvetési szervnél
Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára a mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott összeget. A visszautalt összeg 2 db "tartozik jellegű" és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei, míg a "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatottak. Helyesen jártunk-e el 2005-ben, ha a visszatérített összeget egyéb bevételként számoltuk el?
