Kötelezettség elengedésének illetéke

Kérdés: A Számviteli Levelek 208. számában, a 4352. kérdésre adott válaszban azt írják, a kötelezettség elengedése ajándékozásiilleték-köteles. Az illetéktörvény 2009. 07. 09-től hatályos módosítása alapján nem mentesül az illeték alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2009. évi LXXVII. törvény 68. §-a kiegészítette az 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 7. §-ának (1) bekezdését. Az n) pontnak a kérdéshezkapcsolódó része alapján: mentes az ajándékozási illeték alól a követelésgazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy az üzletrész bevonása miattiveszteséget időbelileg nem lehet elhatárolni.A visszavásárlási érték 25-szöröse a névértéknek. Felmerül akérdés, a visszavásárlás Gt.-ben és Szt.-ben előírt feltételei teljesültek-e.Az Szt. 39. §-ának (5)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdés lényege, hogyan lehet a bt.-tmegszüntetni úgy, hogy a bt. cégjegyzékből való törlése minél kevesebbekerüljön. Néhány módszert felsorol a kérdező, de azok a beltag számára továbbiteherrel járnak. Vegyük sorra a lehetséges megoldásokat!Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.

Termékátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A társaság egy termékforgalmazó cégtől bőrápoló termékeket kap ingyenesen olyan célból, hogy azokat huzamosabb időn keresztül használja és tesztelje, esetleges negatív hatások jelentkezése esetén azt a forgalmazó cég felé jelezze. A tesztelésért cserébe a termékekért díjat nem számítunk fel. Ilyen tartalmú szerződés, illetve ügylet esetén hogyan kell az átvevő, illetve átadó oldaláról az eseményeket a könyvekben rögzíteni? Minek minősül? Áruminta, térítés nélküli eszközátadás? Esetleg áruértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás, és számlázni kellene?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint a termékforgalmazó terméket ad el, atársaság szolgáltatást nyújt. Mind a kettő lehet ellenértékért és ellenértéknélkül, de minden esetben áfás számlát kell kibocsátani. Ellenértékfelszámítása esetén beszámítással lehet kivezetni a követelést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
Részlet az állásfoglalásából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert aválaszban sem tudnánk mást leírni, a kérdező következtetésének utolsó fordulatakivételével.Az illetéktörvény 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja 2008.január 1-jétől kiegészült a következőkkel: e törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedésének illetékfizetése

Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a (1)bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékűjognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,továbbá az ilyen jogról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az évek alatt felgyülemlett tagi kölcsön elengedéséről döntött az azt nyújtó – nem magyar állampolgárságú – magánszemély tag a cég javára. A tag és a társaság között különmegállapodásban rögzítették az elengedés tényét, az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagi kölcsönök kerültek elengedésre, továbbá utalás történt arra, hogy a tag miért engedte el a kölcsönt. A társaságnál az elengedett tagi kölcsönt az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, és annak összegével az adóalapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján csökkenteni kell. A magánszemély tag esetében a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége keletkezik-e akkor, ha a kölcsönt adózott pénzéből nyújtotta?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ adónak csak az utolsó kérdésre kell választ adnia,mivel a tagi kölcsön elengedésének dokumentuma az elvárásoknak megfelelőadatokat tartalmazza, a számviteli elszámolás, a társasági adó alapjánakkorrekciója pedig a vonatkozó előírásokkal összhangban van.Az Szja-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség illetéke

Kérdés: A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajándékozási illeték tárgya az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a alapján az ingatlan ajándékozása, az ingóajándékozása, a vagyoni jognak ingyen alapítása, a vagyoni értékű jogrólellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. tagja az általa nyújtott kölcsönnek a visszafizetésétől eltekinthet. Ez esetben különmegállapodásban lemond a kölcsönköveteléséről, amelyet a kft.-nél a taggal szembeni, a tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedéseként kell könyvelni (T 4492, 4792 – K 9893) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék: