Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása lényegesen megváltozott. A korábbi előírás szerint az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] Az adósnak az elengedett kötelezettség összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, azzal, hogy ha eszközhöz kapcsolódik, akkor halasztott bevételként kell kimutatni. A követelést elengedő adózó az elengedett követelés összegét rendkívüli ráfordításként számolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Átvállalt tartozás kamata

Kérdés: A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, feltételezzük, hogy a magánszemély részére fizetendő hiteltartozás összege nem haladja meg a magánszemélynek a megszűnt takarékszövetkezettel szembeni ki nem egyenlített követelését, továbbá ezen követelése más módon, más által nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: nincs olyanmegoldás, ami a tagoknál, illetve a társaságnál (közvetve a tagoknál) ne járnaadó- vagy járulékfizetéssel, a jelenlegi törvényi előírások mellett. (ASzámviteli Levelek 216. számában a 4507. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszából: […]   A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján 2010. január 1-jétől csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítással növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó az adóssal kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell állapítani, a kérdésből az következik,a könyvelőirodák nem a számviteli előírások maradéktalan betartásával végeztékmunkájukat. De hibáztatható a társaság vezetése is, hogy ezekre nem figyeltoda.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tagi kölcsön az evába való belépéskor

Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy terjedelmi okok miatt az evába való átmenetkor alkalmazandószabályokat teljeskörűen bemutatni nem tudjuk. Ezért csak a kérdéshezkapcsolódóan válaszolunk. A kérdés alapjánnem egyértelmű, hogy a tulajdonosok nyújtottak tagi kölcsönt a bt.-nek, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nehéz olyan kérdésben szakmai véleményt kialakítani, amely kérdésben (témában) a jogszabályi előírások nem differenciálnak, nem tesznekkülönbséget – az adott esetben a követelés elengedése vonatkozásában – a valós követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Kötelezettség elengedésének illetéke

Kérdés: A Számviteli Levelek 208. számában, a 4352. kérdésre adott válaszban azt írják, a kötelezettség elengedése ajándékozásiilleték-köteles. Az illetéktörvény 2009. 07. 09-től hatályos módosítása alapján nem mentesül az illeték alól?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi LXXVII. törvény 68. §-a kiegészítette az 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 7. §-ának (1) bekezdését. Az n) pontnak a kérdéshezkapcsolódó része alapján: mentes az ajándékozási illeték alól a követelésgazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
1
2
3
4