Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

A visszapótlási kötelezettségbe mi számítható be?

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonkezelésbe adta ingatlanjainak egy részét államháztartáson kívülre. Visszapótlási kötelezettséget írtunk elő. A vagyonkezelő beruházást hajtott végre. Ha térítésmentesen átadja, akkor áfafizetési kötelezettség merül fel, mivel a beruházás során a vagyonkezelő visszaigényelte az áfát. Megteheti-e a vagyonkezelő, hogy nem adja át az önkormányzatnak a beruházás értékét az aktiválást követően térítésmentesen? Ha nem adja át térítésmentesen, akkor lehet-e csökkenteni a vagyonkezelő visszapótlási kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanok között kimutatnia, az aktiválás után elszámolt amortizáció a vagyonkezelő eredményét terheli úgy, hogy azt visszapótlási kötelezettségként nem tudja előírni. Ez ugyan konkrétan nem tiltott, de a vonatkozó jogszabályi előírásokkal nem támasztható alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Ingatlan szerzési időpontja az ajándékozási szerződés visszavonásakor

Kérdés: Kérdésem ingatlanmegszerzés időpontjának meghatározására vonatkozik. A szülők 2005-ben vásárolt ingatlanjukat gyermeküknek ajándékozták 2015-ben. Az ajándékozási szerződést 2023-ban visszavonták, semmissé tették. Az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eredeti tulajdonosokra, azaz a szülőkre. A szülők 2024-ben értékesíteni kívánják az ingatlant. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából mi lesz az ingatlan megszerzési ideje? Az eredeti vásárlás ideje, azaz 2005? Vagy a megszüntetett ajándékozási szerződés befolyásolja ennek megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...okirat alapján újabb tulajdonváltozás következik be, amelyet be kell jegyezni a földhivatali nyilvántartásba. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából, mivel újabb tulajdonváltozás következik be, az eredeti állapot visszaállítását új szerzésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Szabadság folyamatos munkarend esetén

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra folyamatos munkarend esetén a szabadság kiadása, ha a munkavállaló hosszabb távra, pl. 2 hétre szeretne elmenni. 12 órás megszakítás nélküli munkarend esetén hány nap szabadságot kell kiírni az adott munkavállalónak 6 havi munkaidőkeret mellett? Konkrét példát szeretnék hozni, így talán könnyebb és értelmezhetőbb a probléma:
12 órás műszakbeosztás szerint a munkavállaló 2 hét szabadságra szeretne menni. Hány napot kell kiírni az adott beosztás mellett?
Hétfő szabadnap; kedd 12 óra műszak; szerda 12 óra; csütörtök pihenőnap; péntek szabadnap; szombat 12 óra; vasárnap 12 óra; hétfő pihenőnap; kedd szabadnap; szerda 12 óra; csütörtök 12 óra; péntek pihenőnap; szombat szabadnap; vasárnap 12 óra; hétfő 12 óra.
Részlet a válaszából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ésb) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.Például, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Részben levont áfájú személygépkocsi értékesítése

Kérdés:

Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?

Részlet a válaszából: […] ...szerint mentesült a levonási tilalom alól), akkor az adómentesség nem alkalmazható, és a gépkocsi továbbértékesítése áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.[Zárt végű pénzügyi lízing esetén azt az Áfa-tv. szempontjából termékértékesítésnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...területén (amennyiben az ingatlanra az önkormányzati rendelet szerint több adó is vetülne, akkor is csak egy adóban áll fenn fizetési kötelezettsége). Az egyes adó­alanyok tulajdonosi illetőségük arányában kötelesek az ingatlan utáni helyi adót fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] ...tartozó összeg, nagyobb részben a többi társaság által kezelt vagyontömeghez tartozó rész, a többi bizalmi vagyonkezelő felé fennálló kötelezettség.Kezelt vagyonnak – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Kültéri világítóberendezések nyilvántartása

Kérdés: Park, kert építése során olyan kültéri világítóberendezések kerültek beszerzésre, amelyek részben a kerti padokba kerültek beépítésre, részben a térkőbe, illetve a növények közé a talajba, illetve vannak kültéri állólámpák is. Ezek részei lehetnek a park és a kerti padok bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál az egyedi értékelés számviteli alapelvből kell kiindulni, mely szerint az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdéshez kapcsolódóan a kültéri világítóberendezések tekinthetők-e az egyedileg nyilvántartandó park, kert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...speciális szabályokat a kérdésben megjelölt tevékenység tekintetében, azt az általános rendelkezések szerint kell megítélni az adókötelezettségek szempontjából. A számlázással kapcsolatos alapvető rendelkezést az Áfa-tv. 159. §-a fogalmazza meg, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj minősítése

Kérdés: Az oktatással foglalkozó kft. a vizsgadíjközpontba feltölt aktuális összegeket. A vizsgára való jelentkezésnél a vizsgaközpont megterheli személyenkénti nyilvántartással a céget, ezekről a tételekről gyűjtőszámlában számlázza a vizsgadíjakat. Az oktatással foglalkozó cég a tanulóknak számlázza a vizsgadíjat. A vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj közvetített szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, amíg a vizsgaközpont számlája meg nem érkezett. (A vizsgaközpontnál a gyűjtőszámla kibocsátásáig kapott előlegként, kötelezettségként könyvelendő!) A vizsgaközpont a gyűjtőszámla szerinti összeget számolja el árbevételként az oktatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.
1
17
18
19
456