4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Egy kft. az ügyvezető igazgató családtagja ingatlanán 2 millió forint értékű beruházást végzett (a meglévő ingatlanra emeletet épített). Ennek ellenében megszerezte az ingatlan tulajdonjogának egynegyedét, amelynek megállapított értéke 10 millió forint. Mi a helyes könyvelés, idegen ingatlanon végzett beruházás és térítés nélkül kapott eszköz, vagy más? Mi lesz a társaságiadó-vonzata?

Kérdés: Társaságunknál a kereskedelem dolgozói cégautót használnak munkájuk végzése során. Ezeket az autókat otthon, saját felelősségükre tárolják. A cég magánhasználatot is biztosít számukra úgy, hogy útnyilvántartás alapján befizetik a km-kénti 3 Ft+ áfát, valamint a benzint, sőt a 3 Ft és a piaci bérleti díj közötti különbözet áfáját is. Az adóellenőrzés feltárta azt, hogy nem volt megfelelően vezetve a magánhasználat, ezért azt egyáltalán nem fogadta el. Utólag ki kívánja vetni a cégautóadót, és az áfa-visszaigénylést sem tartja helyesnek. Jogos ez az eljárás?

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A 2003. évi XC. törvény alapján innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozunk-e mint szövetkezet?

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?

Kérdés: Az evát választó kettős könyvvitelt vezető kft. ügyvezetője után milyen járulék- és szja-kötelezettség van, ha az ügyvezető többes jogviszonnyal rendelkezik, 8 órás munkaviszonya van egy cégnél. A 303-as bevallásba beállítottuk az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat. Mivel nem vette fel a nyereséget, akkor is meg kell fizetni a járulékokat? A nyereséget beruházásra szeretnénk fordítani. A mérleg szerinti nyereséget eredménytartalékba könyveltük, valóban meg kell fizetni utána a járulékot, ha nem veszi fel a jövedelmet? Mi lesz az evanyereséggel? Ha kifizetem, akkor mit kell utána fizetni? A kft.-nél nincs alkalmazásban senki, az ügyvezető látja el a feladatot munkaidő után.

Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?