Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] ...kívánja átvinni, valójában olyanról szeretne rendelkezni, ami nem is az övé!A "B" kft. könyveiben – osztalék címén – kimutatott kötelezettség (kötelezettségrész) úgy vihető át egy másik kft.-be, hogy ez a kft. ennek a kötelezettségnek a teljesítését az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...és szolgáltatásból (vevők) sorában a 311 (2019) főkönyvi számlára könyvelt összeget kell kimutatni;–a forrásoldal E. KötelezettségekIII/9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek sorába a 467 (2019) és az eredménykimutatás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosonként – kimutatni.A 2020. évi számviteli beszámolót elfogadó taggyűlés határozatának megfelelően a fizetendő osztalékot a kötelezettségek között ugyancsak tulajdonosonként kell kimutatni.A Ptk. 6:49. §-a szerint a kötelezett pénztartozását úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Adókedvezmény miatti többletadó

Kérdés: Hogyan kell helyesen feltüntetni a 2020. év beszámolójában a 2019. évi taobevallásban helytelenül figyelembe vett adókedvezmény miatti többletadót? A 2019. évi taobevallást önellenőriztük, és az adót 2020. 09. 28-án pénzügyileg teljesítettük. A hiba nem minősül jelentősnek.
Részlet a válaszából: […] ...adatai tartalmazzák". Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzés során megállapított társasági adót az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorába kell beállítani. Így az adófizetési kötelezettség sor a 2020. évi és a 2019. évi adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök (jellemzően gépek) piaci értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük, hanem az Szt. 53. §-a előírásai­ból adódó kötelezettsége a társaságnak. Természetesen a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés-elszámolás megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...adott válasz arról szól, hogy ha az egyéni vállalkozónak az alkalmazottja bérbe adja a járművét, keletkezhet-e járulékfizetési kötelezettség. A válasz szerint igen, mivel vélelmezhető, hogy ez a tevékenység a jogviszonyára tekintettel valósul meg, enélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a vállalkozást az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége terhelné, akkor a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szigorú számadás alá tartozó bizonylatok

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.A szigorú számadási kötelezettség – az előbbiekből következően – tehát azt jelenti, hogy az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás

Kérdés: Önellenőrzési kötelezettséggel jár-e a jogosulatlanul igénybe vett területalapú támogatási összeg – a bérleti jogviszony időközbeni megszűnése miatti – visszafizetése, a határozat kézhezvételekor, a 2020. évben? A visszafizetést egyéb ráfordításként a 8-as számlaosztályban, vagy egyéb bevétel csökkenéseként a 9-es számlaosztályban kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a területi alapú támogatást az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ha az előző évben kapott, bevételként elszámolt támogatást, juttatást vissza kell fizetni, akkor azt az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének o) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszából: […] ...bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásból megállapítható a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
70
71
72
474