Veszteségelhatárolás a társasági adónál

Kérdés: Egy 1997-ben alakult társaság 2000. évi veszteségének elhatárolására milyen szabály vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Tao-tv. 2000-ben hatályos 17. §-ának (2) bekezdése szerint a jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének (ez a példában 1997) és az azt követő három adóévnek (ezek a példában 1998, 1999 és 2000) az elhatárolt veszteségéből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nyereményakció nyereményének szja-ja

Kérdés: Van-e, ha igen, milyen adókötelezettsége a társaság által szervezett nyereményakció során adott (tárgyi, pénzbeli) nyeremény után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szja-tv. 76. §-a rendelkezik a nyeremények személyi jövedelemadó-kötelezettségéről. E rendelkezések szerint a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás előtti áfa visszaigénylése

Kérdés: 2000-ben egy kft. beolvadt egy másik kft.-be. A beolvadó árukészletét a beolvadás előtt eladta a beolvasztónak, az áfát megfizette. A beolvasztó a számlát nem fizette ki. A beolvadást 2000-ben bejegyezték. Van-e mód az áfa visszaigénylésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előtt az ellenérték nem került kiegyenlítésre, a beolvadás bejegyzésének napjával (a bejegyzéskor) az egymással szembeni követelést-kötelezettséget össze kell vezetni (T 4541 – K 311).Elvileg az összevezetés után (ugyanazon számla alapján történt a könyvelés)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:      

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. A székhely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:      

Kapcsolt vállalkozás: közeli hozzátartozók

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban áll-e az egyéni vállalkozó azzal a betéti társasággal, amelynek 90 százalékban a fia, 10 százalékban a vállalkozó a tagja? A Gt. szabályai szerint működhet-e továbbra is az apa egyéni vállalkozóként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...új Szt. vonatkozó előírásai szerint ez esetben sem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról.A társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából az egyéni vállalkozó magánszemély és a betéti társaság kapcsolt vállalkozásban vannak egymással, mivel a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A számlázás nyelve

Kérdés: Cégünk 2000-ben a külföldi vevőnek devizában állította ki a számlát, majd ehhez mellékeltek a számlázási rendszerük által – szigorú sorszámozás biztosításával – elkészített magyar nyelvű forintos számlát is (mindkét számlán azonos sorszám szerepel). Szabályos-e ez így 2001-ben is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyiket devizában, a másikat forintban. Azzal, hogy mindkét számlán azonos sorszámot tüntettek fel, nem teljesültek a szigorú számadási kötelezettség írott és íratlan előírásai sem, mivel ez a rendszer a bizonylatokkal kapcsolatos elszámolás zártságát sem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Lakóingatlan bérbeadása

Kérdés: A lakóingatlan egy részét iroda és raktározási célra béreli a kft. az áfaalanyi adómentességet választó adóalanytól. Besorolható-e ez a bérbeadás a tárgyi adómentesség alá? Át kell-e minősíteni a bérbe adott helyiségeket a használat, illetve az igénybevétel alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenység, feltéve, hogy az ingatlan-nyilvántartásban ez az ingatlan lakásként vagy lakóházként szerepel. Olyan tételes jogszabályi kötelezettséget egyébként nem ismerünk, amely átminősítési kötelezettséget írna elő a tényleges használatnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: magánszemély apportja

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéjének 3 millió forintra való felemeléséhez magánszemély apportként visz be eszközöket. Az apport áfáját hogyan könyvelem, hogyan állítom be az áfabevallásba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arra, hogy az apport után áfakötelezettsége elviekben az apportot átadónak volna, de az nem áfaalany, a szóban forgó apport áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az apportot befogadó kft.-nek sincs levonható adója....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: "vitatott" számla

Kérdés: Hogyan alakul a "vitatott" számla utáni áfafizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...áfás számlát bocsátott ki. (Ezzel ugyanis potenciálisan mást áfalevonásra jogosíthatott.) Ezért a "vitatott" számla utáni áfafizetési kötelezettség is beáll – mivel a számla kibocsátásra került – az általános szabályok szerint, azaz a számla szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
473
474
475
…
483