Találati lista:
1251. cikk / 1364 A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén
Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
1252. cikk / 1364 Márkanév alapítása
Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
1253. cikk / 1364 Védőszemüveg juttatása
Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
1254. cikk / 1364 Az áttérés szabályai (eva)
Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
1255. cikk / 1364 Burkolt lízingszerződés
Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
1256. cikk / 1364 Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény
Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
1257. cikk / 1364 Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai
Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
1258. cikk / 1364 Előtársasági időszak bérköltsége
Kérdés: Az alkalmazásban állók számára járó bért az előtársasági időszakra elkülönítve kell-e számfejteni?
1259. cikk / 1364 Készpénzért értékesített menetjegy bizonylata
Kérdés: Társaságunk nyomdai úton előállított helyi járati menetjegyeket értékesít készpénzért. A menetjegy a nyugta tartalmi követelményeinek megfelel, azt szigorú számadási kötelezettség terheli. Az Áfa-tv. előírásai alapján e tevékenységnél pénztárgép alkalmazása nem kötelező. A bevételelszámolás számviteli alapbizonylataként elfogadható-e a nem pénztárgép által kiállított nyugta?
1260. cikk / 1364 MNB-árfolyamok használata
Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
