180 talált állásfoglalás a közreműködés kifejezésre

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?

Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?

Kérdés: Cégünk vett egy ingatlant, amit felújított. Az új ingatlan melletti részt (az ingatlan és a kerítés között) térköveztette, és elkészítette az esővíz-elvezetést. Erről a kivitelező 1 db számlát nyújtott be, egy összegben. Hogyan járunk el helyesen? Mivel a talajhoz kapcsolódik a térkövezés, és a talaj megmunkálásával nem folyik már a víz az épület alá, ezáltal növeljük a telek értékét? És mivel telek, így nem lesz értékcsökkenése. Vagy esetleg, ha kérünk egy módosító számlát, amin konkrétan látszik a térkövezés értéke és külön az esővíz-elvezetés értéke, akkor a térkövezéssel növelhetjük a telek értékét (nem értékcsökken), az esővíz-elvezetés értékével az ingatlan értékét, hiszen azért vezettük el az esővizet, hogy az ingatlan ne ázzon be. (Az ingatlan értéke értékcsökken.) Hogyan járunk el helyesen? A telek vagy az épület értékét növeli a térkövezés és az esővíz-elvezetési munka?

Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?

Kérdés: A kft. alapításakor a társasági szerződésnek a cégbírósághoz történő benyújtása előtt a tulajdonosoknak a pénzbeli hozzájárulást részben vagy egészében be kell fizetniük. Ehhez kötelező-e bankszámlát nyitni? Ha nem, akkor hova kell a befizetést teljesíteni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Kereskedelmi cég vagyunk. Termékeink értékesítésében magánszemély partnerek is közvetítenek. Ösztönzésük érdekében a közreműködésükkel eladott termékekből egyet-egyet ajándékba adunk partnereinknek. Az eladásra kerülő termékek műszaki cikkek. Az ajándékba adott termék tekinthető-e árumintának (mivel így a jobban megismert termék értékesíthetőbbé válik), esetleg üzleti ajándék?

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség – beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is – terheli a magyar kifizetőt?