Közösen végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: Az építőiparban nagy értékű, rövid megvalósítási határidejű építmények létrehozására – új vállalkozási formaként – több vállalkozó együttesen, közös felelősséggel és kockázatviseléssel ad ajánlatot, illetve szerződik a megrendelővel. A gyakorlati megvalósítás szervezése és a megrendelővel való kapcsolattartás érdekében a vállalkozók gesztort jelölnek ki. A teljesítmények számlázása a gesztor neve és adószáma alatt történik. Kérdésünk: helyes-e a bemutatott vállalkozási formára az új Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírásait és az adójogszabályok tekintetében az eredményátadást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt közös tevékenység számviteli elszámolására nem alkalmazható az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p) pontja. A hivatkozott jogszabályi hely a következőket tartalmazza: a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni közös üzemeltetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2001. január 1-jétől hatályos 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a nettó árbevételt – többek között – csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi, s az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése és 52. §-ának 39., 40. pontjai értelmében az ún. közvetített szolgáltatások értékével 1998. január 1-je óta lehet csökkenteni a nettó árbevételt az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A dolgozóknak azonkívül, hogy megfizették a költségek felét, más teendőjük nincs. A dolgozókat alkalmazó cég a költségek felének vállalásával az étkezési költségek (beleértve az üdítőt, a kávét is) felének megtérítését is vállalta, így a közölt összeg fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Alvállalkozói teljesítmények könyvelése

Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a társaság által igénybe vett szolgáltatásnál (ideértve az alvállalkozói teljesítményeket is) a közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek, az ilyen szolgáltatások számlázott, elfogadott értékét valóban az 5. számlaosztályban, mint igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a rövid válasz egyértelmű legyen. Az új Szt. előírásainak nem megfelelően kiállított számlát nem lehet a könyvelés, az adóalap-megállapítás szabályszerű bizonylatának tekinteni, és nincsen olyan technikai megoldás, amivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek is. Nyilvánvaló, hogy itt kell elszámolni a saját üdülő működtetésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
…
36
37
38
…
41