Távközlési szolgáltatás áfájának levonhatósága

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdésében megfogalmazott részleges levonási tilalom alól akkor mentesülhet az adózó, ha az érintett SZJ-számokhoz kapcsolódó távközlési szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:      

Menetjegytérítés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás a dolgozóknak bérletet vásárol, anyagjellegű egyéb költségként számolja el, az áfát nem igényli vissza. A dolgozó által térített összeget nem számlázza, arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, és csökkenti a költségként elszámolt összeget megtérülésként. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy a kérdésben leírt módon való könyvelés csak részben felel meg az Szt. követelményeinek. A vállalkozás által vásárolt bérlet számlázott értékét mint igénybe vett szolgáltatás költségét kell elszámolni, ha egyébként az utazási bérlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott gépkocsik javítási költségeinek közvetítése

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Ebből az idevonatkozó szabály az, hogy "közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak." A kérdésben szereplő esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem számolható el a külföldinek fizetett franchise-díj közvetített szolgáltatásként.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás számviteli értelmezését. Eszerint közvetített szolgáltatásról akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló cég helytelenül értelmezte az Szt. előírásait, az Szt. előírásaival ellentétes könyvelésre utasított.A foglalkozás-egészségügyi ellátást az Szja-tv. is természetbeni juttatásnak minősíti (1. számú melléklet 8.6. pont). Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Rezsiköltségek megosztása

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?
Részlet a válaszából: […] Közüzemi szolgáltatás számlázásánál tipikusan a következő lehetőségek vázolhatók fel:Amennyiben a közüzemi szolgáltatás továbbszámlázásakor külön órával mért fogyasztásról van szó, vagyis a költségáthárítás összege pontosan megfelel a mindenkori tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. módosításával a mobil- (SZJ.64.20.13), illetve a vezetékes telefon (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), valamint az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16) szolgáltatás áfájának 70 százaléka állítható be levonható adóként. [Az Áfa-tv. 32....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatásnak a kérdésben leírt módon való könyvelése ellentétes az Szt. alapelveivel, tételes előírásaival, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel.A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Rendezvényszervezésnél igénybe vett szolgáltatások áfája

Kérdés: Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Tudomásunk szerint 2003-tól nem vonható le az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele esetén az áfa. Álláspontunk szerint ez cégünk esetében adóhalmozódáshoz vezet, amely méltánytalan.
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerek és italok, az éttermi fogyasztás, illetve a szórakoztatási szolgáltatások áfájának levonhatatlansága alól is kivétel, ha azokat közvetlen továbbértékesítési céllal, vagy közvetlen anyagként való felhasználási, vagy az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya adóévenként, az adóév egészére választhatja, hogy a hagyományos módszer helyett egyszerűsített módszerrel határozza meg a helyi iparűzési adó alapját. E választását az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
35
36
37
41