Német anyacég megrendelésére végzett megmunkálás

Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)–(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?
Részlet a válaszából: […] A konkrét esetben– mivel a magyar kft. megrendelője minden esetben a német anyacég vagy mástagállambeli megrendelő – az Áfa-tv.-nek a Közösségen belüliszolgáltatásnyújtások teljesítési helyét meghatározó 15/A. §-a alkalmazandó,feltéve ha a termék nem a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Kísérletitermék-többlet készletértékének meghatározása

Kérdés: A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején utalni kell arra, a melléktermék a főtermékelőállítása során keletkezik ugyan, de a főtermékhez képest – értékébenmindenképpen – jelentéktelen. Várható eladási árával csökkentve az előállításösszes költségét, viszonylag pontosan meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Közösségen belüli és kívüli fuvar elszámolása

Kérdés: Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a külföldi fuvarozás számviteli elszámolása és a külföldi fuvar áfarendszerbeli kezelése lényegesen eltér egymástól. Itt csak a számviteli elszámolással foglalkozunk.A 2004. évi számviteli előírások szerint, feltételezve, hogy a megrendelő külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Külföldi teljesítések figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk mérnöki szolgáltatást nyújt, döntően külföldi megrendelők részére. Azzal, hogy az Áfa-tv. az éves bevallókra vonatkozó összeghatárba 2003-tól beleérti a külföldön teljesített szolgáltatások ellenértékét, a visszaigénylésre jogosító összeghatárba is beszámítható a külföldre teljesített szolgáltatásból származó bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az éves bevallókra vonatkozó értékhatár 2003-ig nem tartalmazta az adóalany által külföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékét. Ennek következtében akár milliárdos forgalommal is éves bevalló lehet az adózó, melyből áttérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Garanciális visszatartás a kivitelezőnél

Kérdés: Mikor kell exportárbevételként elszámolni a Németországban teljesített építési és szerelési tevékenység számlájában ilyen címen feltüntetett, garanciális időre visszatartott összeget? Egy kiadványban olvastam, hogy az ilyen visszatartást csak a garanciális idő lejáratakor, külön számla alapján, a külföldi megrendelő által elismert összegben szabad elszámolni. Ez az elszámolási mód most is érvényes?
Részlet a válaszából: […] A számlából visszatartott összeg elszámolásával a Számviteli Levelek 15. számában a 283. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Álláspontunk szerint az ott leírtak alkalmazandók mind a belföldi, mind az exportértékesítésnél.A garanciális kötelezettségekre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet a válaszából: […] A külföldi megrendelő részére Magyarországon végzett javítás, szolgáltatás az új Szt. 74. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint nem minősül exportteljesítésnek, mert nem külföldön végzett szolgáltatás.A szóban forgó tevékenység csak akkor minősülhetne az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához előre kell bocsátani, a kérdésben szereplő előírást a határparitásos ár megállapításának szükségessége indokolja. A határparitásos ár olyan ár, amelyet az országhatáron történő értékesítés esetén fizetnének. Mivel az exportár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.