940 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?

Kérdés: Közösségen belüli vevőnk egy átvett rakomány minőségi hibája miatt kér cégünktől engedményt. (A hiba csak a felhasználáskor derülhet ki.) Hogyan kell ezt bizonylatolni? Mi a helyzet akkor, ha nem küldi vissza a hibás árut, és hogyan kell eljárni akkor, ha visszaküldi? Kell-e jóváíró számlát kiállítani? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell használni? Ez akkor is érdekel, ha esetleg nem számlát, hanem más számviteli bizonylatot kell kiállítani. Az áfabevallást érinti?

Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.

Kérdés: A 4776. számú válaszhoz kapcsolódóan az általam feltett kérdés a társaság bankkártyával történő (valutás) készpénz-kiegyenlítéseiről, valutafelvétellel történő készpénzes devizaszámlák kiegyenlítéséről, valamint a fennmaradó összeg házipénztárban történő kezelésének menetében kér segítséget. Kérdésem arra irányul, hogy a tartós (többnapos, esetleg hetes) külföldi bankkártyahasználat során a felvett összegek pénztárban történő "aznapi" kezelése nem valós, hiszen a felvett összeg nem kerül a házipénztárba, csak a megmaradt, az ügyvezető által visszahozott része.

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyszemélyi tulajdonosa egy magyar-kanadai állampolgár. A magánszemélynek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye. A tulajdonos szeretné értékesíteni egy magyar állampolgárságú magánszemélynek az üzletrészét. Az üzletrész piaci értéke és az alapításkor rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke között jelentős árfolyamnyereség jelentkezik. A magyar-kanadai állampolgárnak hol és mennyi adókötelezettsége keletkezik az üzletrész-értékesítésből származó árfolyamnyeresége után?

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?