208 cikk rendezése:
191. cikk / 208 Szakképzési hozzájárulás közalapítványnál
Kérdés: Kiemelkedően közhasznú közalapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie, s ha igen, melyik évtől?
192. cikk / 208 Cash-pool szolgáltatás kamata
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötöttek a bankkal, amelyben az anyavállalat az adós, a leányvállalatok az egyetemleges adóstársak. A hitelszerződés alapján az adós és az adóstársak likviditásuk kezelésére cash-pool szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek kamatát az adós pénzforgalmi számláján számolják el, majd a pénzintézet – az elszámolással azonos napon – a leányvállalatot terhelő kamatot átvezeti. Az így elszámolt kamat a leányvállalatnál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamata?
193. cikk / 208 Szállítói tartozás átvállalása
Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
194. cikk / 208 Kölcsön leányvállalatnak
Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?
195. cikk / 208 Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai
Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
196. cikk / 208 Konszolidálásba bevont vállalkozás beszámolója
Kérdés: "A" kft. 50 százalékos tulajdonosa "B" kft.-nek (közös vezetésű vállalkozás), és 90 százalékban tulajdonosa "C" kft.-nek. Mindhárom kft. egyszerűsített éves beszámolót készített 2000-ig, a nagyságot jelző mutatóértékek alapján. Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozásnak tekintendők, bár az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülnek a konszolidált éves beszámoló készítése alól, így nem konszolidálunk. Köteles-e mind a három kft. áttérni az éves beszámoló készítésére?
197. cikk / 208 Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás
Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
198. cikk / 208 Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje
Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
199. cikk / 208 Leányvállalat beszámolója
Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?
200. cikk / 208 Kapcsolt vállalkozás külföldi leányvállalatokkal
Kérdés: Egy multinacionális cég magyarországi vállalataival kapcsolt vállalkozási viszonyban levőnek minősülnek-e a multinacionális cég külföldön lévő leányvállalatai?
