Ügyvédi iroda közzétételi kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a beszámolóját. A vállalkozó fogalmába beletartozik az ügyvédi iroda is. A törvény 154. § (7) bekezdése értelmében a közzététel elektronikus úton történik. Mivel az ügyvédi irodát nem jegyzi a cégbíróság, így cégjegyzékszámmal sem rendelkezik. E nélkül azonban az elektronikus rendszer hibásnak minősíti, és visszautasítja a közzétételt. Hogyan tudom a jogszabálynak megfelelő közzétételt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nem pontos a kérdezőismerete. Az ügyvédi iroda az Szt. hatálya alá tartozik, de nem vállalkozó,hanem az Szt. 3. §-a 4. pontjának f) alpontja szerint egyéb szervezet. Az egyébszervezetre (így az ügyvédi irodára is) érvényesek a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Bírósági szakértő díjának áfája

Kérdés: A kft. az egyik peres eljárásához igazságügyi szakértő bevonását kérte. A szakértőtől 400 000 Ft + áfa ajánlatot kaptunk, amelyet elfogadtunk, s kértük a bíróságtól a szakértő bevonását. A bruttó 500 E Ft-ot a bíróságnál letétbe helyeztük. Az eljárás végeztével az igazságügyi szakértő a számláját a bíróságnál nyújtotta be (amelyet a bíróságra állított ki), a szolgáltatás ellenértéke pedig a letétből lett kifizetve. Levonhatjuk-e a bruttó szakértői díjból az áfatartalmat? Ha igen, milyen bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vonhatja le a kft. az elő­ze­tesenfelszámított áfát. A választ az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjára és a 127. §-a(1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva adtuk meg. Az adóalany az általafizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett tagi kölcsön kifizetése osztalékként

Kérdés: A kft. 2008. évben elengedett 15 millió forint tagi kölcsönt, majd 2009. június 30-ig osztalékként a tagok felvettek 6 millió forintot. (Az osztalékfizetési korlát miatt nem tudták az összes tagi kölcsön elengedéséből származó eredménytartalékot felvenni.) Ilyenkor – tudomásom szerint – a különbözet illetékköteles, vagyis a saját tőke rendezéséhez szükséges összegre 21% illetéket kell fizetni. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen! A válasz előtt néhány pontosítás! Nem a kft. engedi el atagi kölcsönt, hanem a tagok. A tagok által elengedett tagi kölcsön a kft.-nélelengedett kötelezettség. Tagi kölcsön elengedéséből származó adózott eredménytlehetett osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. Az Art. 47. §-ának (3)bekezdése szerint az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott iratokat azadózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jogelévüléséig, a halasztott adó esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Külföldi fióktelep beszámolójának közzététele

Kérdés: A számviteli törvény 154/A. §-a (1) bekezdésének előírása alapján bizonyos külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei mentesülnek a fióktelep éves beszámolójának a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége alól. A számviteli törvény előírása szerint ezen fióktelepeknek a külföldi székhelyű vállalkozás éves beszámolóját, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolóját kell letétbe helyezni, közzétenni. Ezt a kötelezettséget magyar nyelven kell teljesíteni. Ha a fióktelep nem kíván élni a mentesítéssel – mert a külföldi beszámoló fordítása jelentős költségekkel járna –, akkor saját éves beszámolóját közzéteheti-e? Ha a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját magyar nyelven, elektronikus formában helyezik letétbe, teszik közzé, akkor a fordítást 2009. május 1-jétől milyen formátumban kell a cégszolgálat részére megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 154/A. §-ának (1)–(2) bekezdése alapjánmentesülő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldiszékhelyű vállalkozás éves beszámolója, illetve összevont (konszolidált) évesbeszámolója tekintetében van letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeegyesítő társaságok

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a 2007.évi CXL. törvényben meghatározott eltérésekkel a 2006. évi IV. törvénynek (aGt.-nek), valamint a 2006. évi V. törvénynek (a cégtörvénynek) az egyesülésrevonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Beszámoló letétbe helyezése, közzététele

Kérdés: Társaságunk 2009. január 31-i időponttal (mérlegkészítés időpontja) elkészítette a 2008. évi mérleget, mely szerint – és a taggyűlés határozata szerint – a tulajdonosok számára osztalékfizetési kötelezettséget írt elő. Az osztalékfizetésre 2009 februárjában került sor. Az osztalékfizetés időpontjáig a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni? A céginformációs szolgáltatóhoz a kifizetést megelőzően meg kell küldeni? Vagy lehetséges majd az általános szabályok szerinti határidőre a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány pontosítás. Nem csak a 2008. évimérleget kell elkészíteni, de az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletetis (együtt a számviteli beszámolót). A taggyűlésnek a számviteli beszámolóelfogadásáról kell döntenie, és ennek keretében határozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] A decemberben feltett kérdés arra utal, hogy a 2007. évibeszámolóval kapcsolatos jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatásátdecemberben ismerték meg, és az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerinta megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

2008. évi beszámoló letétbe helyezése, közzététele

Kérdés: A parlament honlapján olvastam, hogy módosul a cégtörvény, amely módosítja a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírásokat. Úgy tűnik, a módosuló előírások érdemileg eltérnek a 2008. évre 2007-ben meghirdetett előírásoktól. Kérem, hogy a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírások esetleges változásáról tájékoztassanak!
Részlet a válaszából: […] A számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételérevonatkozó cégtörvényi, számviteli és Art. részben módosuló, részben újelőírásokat a 2008. évi XCVI. törvény tartalmazza. Ezen előírások eltérnek a2008. évre meghirdetett szabályoktól azzal, hogy az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolással kapcsolatos jogi kérdéseket, feladatokata 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezik. Ezekre a válaszban részletesen nem térünk ki. Itt csak annyitjegyzünk meg, amennyiben a kérdező cég betéti társaság, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
7