Kamarák, szövetségek beszámolójának letétbe helyezése

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy első alkalommal a 2012. évről készült beszámolójukat kell letétbe helyezniük. A szakmai kamarák, a szakmai szövetségek az egyesülési jog alapján létrejött és működtetett szervezetek. Ezért a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Fióktelep kötelező könyvvizsgálata

Kérdés: A Számviteli Levelek 249. számában az 5116. számú kérdésre adott válasz szerint a fióktelep az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A válasz nem foglalkozik az Szt. 154/A. §-ának ettől eltérő rendelkezésével, amely kimondja, hogy az EU-tagállamban lévő vállalkozás mentesül a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Mi a helyes válasz a szlovák székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdezőnek igaza van. Ezúton is elnézést kérünk olvasóinktól. Az 5116. számú kérdésre adott válasznál csak a kérdésben lévő értékadatokra koncentráltunk, és nem vettük figyelembe az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal együtt járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Mikor támogatás az előleg?

Kérdés: Társaságunk egységes területalapú támogatásra nyújtott be kérelmet 2011-ben. Novemberben kifizették a kért támogatást 50%-ban, és a végzésben ezt előlegként tüntették fel. Hova kell könyvelni? A fennmaradó összeget feltehetőleg 2012-ben a mérlegkészítés után fogják folyósítani, és ekkor hozzák meg a megítélt összegről a határozatot is.
Részlet a válaszából: […]  Az elnyert területalapú támogatás csak akkor számolható elaz egyéb bevételek között, ha azt már megítélték, és erről a határozatmegszületett. Ebből következően a kért támogatás 50%-ában adott előleget apénzügyi rendezéskor a rövid lejáratú kötelezettségekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Külföldi fióktelep közzétételi kötelezettsége

Kérdés: Az Európai Unió tagállamában lévő külföldi vállalkozás fióktelepének milyen letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei vannak? 2011-től változott a fióktelepekről szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése, mely szerint a fióktelepnek a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját eredeti formájában az elfogadástól számított 60 napon belül kell közzétenni, és letétbe helyezni a céginformációs szolgálatnál (azaz már nem kell hiteles másolat). Ha azonban a fióktelep az Szt. 154/A. §-a szerinti mentesülési lehetőséget választja, azaz a külföldi vállalkozás éves beszámolóját teszi közzé magyar nyelven, a határidő ebben az esetben is a külföldi vállalkozás beszámolójának elfogadásától számított 60 nap. Így két letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség terheli a fióktelepet?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy igen.Ez esetben is (mint sok más esetben) -sajnálatos módon – két törvény, egymástól ugyan eltérő szempontok alapján, deugyanazt kétféle módon szabályozza.A külföldi székhelyű vállalkozásokmagyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Ügyvédi iroda közzétételi kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a beszámolóját. A vállalkozó fogalmába beletartozik az ügyvédi iroda is. A törvény 154. § (7) bekezdése értelmében a közzététel elektronikus úton történik. Mivel az ügyvédi irodát nem jegyzi a cégbíróság, így cégjegyzékszámmal sem rendelkezik. E nélkül azonban az elektronikus rendszer hibásnak minősíti, és visszautasítja a közzétételt. Hogyan tudom a jogszabálynak megfelelő közzétételt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nem pontos a kérdezőismerete. Az ügyvédi iroda az Szt. hatálya alá tartozik, de nem vállalkozó,hanem az Szt. 3. §-a 4. pontjának f) alpontja szerint egyéb szervezet. Az egyébszervezetre (így az ügyvédi irodára is) érvényesek a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Bírósági szakértő díjának áfája

Kérdés: A kft. az egyik peres eljárásához igazságügyi szakértő bevonását kérte. A szakértőtől 400 000 Ft + áfa ajánlatot kaptunk, amelyet elfogadtunk, s kértük a bíróságtól a szakértő bevonását. A bruttó 500 E Ft-ot a bíróságnál letétbe helyeztük. Az eljárás végeztével az igazságügyi szakértő a számláját a bíróságnál nyújtotta be (amelyet a bíróságra állított ki), a szolgáltatás ellenértéke pedig a letétből lett kifizetve. Levonhatjuk-e a bruttó szakértői díjból az áfatartalmat? Ha igen, milyen bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vonhatja le a kft. az elő­ze­tesenfelszámított áfát. A választ az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjára és a 127. §-a(1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva adtuk meg. Az adóalany az általafizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Elengedett tagi kölcsön kifizetése osztalékként

Kérdés: A kft. 2008. évben elengedett 15 millió forint tagi kölcsönt, majd 2009. június 30-ig osztalékként a tagok felvettek 6 millió forintot. (Az osztalékfizetési korlát miatt nem tudták az összes tagi kölcsön elengedéséből származó eredménytartalékot felvenni.) Ilyenkor – tudomásom szerint – a különbözet illetékköteles, vagyis a saját tőke rendezéséhez szükséges összegre 21% illetéket kell fizetni. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen! A válasz előtt néhány pontosítás! Nem a kft. engedi el atagi kölcsönt, hanem a tagok. A tagok által elengedett tagi kölcsön a kft.-nélelengedett kötelezettség. Tagi kölcsön elengedéséből származó adózott eredménytlehetett osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. Az Art. 47. §-ának (3)bekezdése szerint az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott iratokat azadózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jogelévüléséig, a halasztott adó esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Külföldi fióktelep beszámolójának közzététele

Kérdés: A számviteli törvény 154/A. §-a (1) bekezdésének előírása alapján bizonyos külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei mentesülnek a fióktelep éves beszámolójának a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége alól. A számviteli törvény előírása szerint ezen fióktelepeknek a külföldi székhelyű vállalkozás éves beszámolóját, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolóját kell letétbe helyezni, közzétenni. Ezt a kötelezettséget magyar nyelven kell teljesíteni. Ha a fióktelep nem kíván élni a mentesítéssel – mert a külföldi beszámoló fordítása jelentős költségekkel járna –, akkor saját éves beszámolóját közzéteheti-e? Ha a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját magyar nyelven, elektronikus formában helyezik letétbe, teszik közzé, akkor a fordítást 2009. május 1-jétől milyen formátumban kell a cégszolgálat részére megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 154/A. §-ának (1)–(2) bekezdése alapjánmentesülő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldiszékhelyű vállalkozás éves beszámolója, illetve összevont (konszolidált) évesbeszámolója tekintetében van letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Tőkeegyesítő társaságok

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a 2007.évi CXL. törvényben meghatározott eltérésekkel a 2006. évi IV. törvénynek (aGt.-nek), valamint a 2006. évi V. törvénynek (a cégtörvénynek) az egyesülésrevonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
3
4
5
7