Találati lista:
51. cikk / 361 Magyarországi fióktelep áthelyezése
Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
52. cikk / 361 Nyugdíjas jövedelmének szochója
Kérdés: Kft.-ben teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas január-május hónapokban munkabért, májusban megbízási díjat is kap. (Ezen jövedelmek után személyi jövedelemadót fizet, de szociális hozzájárulási adót nem.) Ezen jövedelmek összege május végére meghaladja a minimálbér 24-szeresét. Júniusban osztalékot vesz fel. Kell-e az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetni?
53. cikk / 361 Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal
Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
54. cikk / 361 Nyugdíjas magánszemély szoftverértékesítése cégen keresztül
Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?
55. cikk / 361 Oktatáson való részvétel elszámolása
Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
56. cikk / 361 Támogatás belépődíj helyett
Kérdés: Ügyfelem vendéglátóegységet üzemeltet. Apandémiából való visszatérés elősegítése miatt kitalálta, hogy ismerős művészeket segít azzal, hogy ott felléphetnek. Nem szedne belépőt, hanem kitenne egy gyűjtőládát, amibe minden vendég saját döntése szerinti összeget tenne. Hogyan lehetne ezt végrehajtani úgy, hogy az szabályos legyen? Milyen számviteli és adózási feladatokat vonna maga után?
57. cikk / 361 Kapcsolt vállalkozás (anya és lánya)
Kérdés: Szerszám Kft.-ben Emília 30%-os tulajdoni részesedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással nem rendelkezik), és heti 40 órában alkalmazott. Szerszám Kft.-ben Dóra heti 40 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Emília heti 10 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Dóra 90%-os tulajdoni részedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik). Dóra Emília lánya. Az Admin Kft. és a Szerszám Kft. megbízási szerződést kötött tanácsadási és számviteli szolgáltatásra, amely alapján az Admin Kft. havonta számláz a Szerszám Kft. felé. A kérdésünk az, hogy a fentiek figyelembevételével fennáll-e a kapcsolt vállalkozás esete?
58. cikk / 361 Ingyenes ügyvezetői tevékenység
Kérdés: Egy kft. ügyvezetését egy tulajdoni részesedéssel nem rendelkező – külsős – magánszemély látja el, akit egyidejűleg művelettervezői munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatnak teljes munkaidőben. A társasági szerződésben a vezető tisztségviselői jogviszonynak megbízási jogviszonyt jelöltek meg. Kérdés, hogy elvégezheti-e ingyenesen az ügyvezetői tevékenységet a külsős magánszemély, ha a megbízási szerződésben ebben állapodnak meg? Ha igen, ez esetben keletkezik-e bejelentési, járulékfizetési kötelezettség az ingyenes ügyvezetői tevékenységre való tekintettel a kft.-nél?
59. cikk / 361 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
60. cikk / 361 Ügyvezető lehet-e katás egyéni vállalkozó?
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője (aki az ügyvezetői teendőket főfoglalkozásban munkaviszonyban látja el) egy tőle független másik társaságtól is felkérést kap az ügyvezetésre napi 2-4 órában. Elvállalhatja ezt mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként?
