Találati lista:
61. cikk / 521 Katabevétel-e az augusztusi szakképzési hozzájárulás?
Kérdés: Duális képzéssel foglalkozó katásnál havonta a 08-as bevallásban bevallott és a tárgyhónapot követő 12-én szakképzési támogatásként jóváírt szociális hozzájárulást eddig – a NAV tájékoztatása alapján – katás bevételként számolta el a vállalkozás a folyószámlán a megjelenés időpontjában. Így a szeptember 12-én jóváírásra kerülő augusztusi szakképzési támogatásként jóváírandó szociális hozzájárulás összege lehet-e a nyitómérlegben követelés? Ha lehet, akkor ez még a katabevételhez számítandó? Vagy nem kell követelésként szerepeltetni a nyitómérlegben, és már taós bevétel lesz szeptemberben ez az augusztusra járó támogatási összeg?
62. cikk / 521 Lehet-e katás időszak előtti eredménytartalék?
Kérdés: Ha annak idején az osztalékot kiváltó adót megfizettük, és tárgyi eszköz címén levonás nem volt, akkor most szeptember 1-jével mégis lehet katás időszak előtti eredménytartalék? Ha igen, miből?
63. cikk / 521 Katás időszakban eladott ingatlan
Kérdés: Katás időszakban adta el az ingatlant a kataalany, aminek a nettó értékével csökkentette az osztalékot kiváltó adót. Ez esetben is beleszámít az ingatlan értéke a nem katás eredménytartalékba?
64. cikk / 521 Végelszámolás alatt társaságiadó-alanyiság
Kérdés: Ha a katás bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, a megszűnés kezdőnapja 2022. 08. 15. Ebben az esetben is visszatér a Tao-tv. alá a megszűnés napjával?
65. cikk / 521 Nagyvállalati státusz megszűnése
Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
66. cikk / 521 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
67. cikk / 521 Beolvadás esetén a jegyzett-tőke-többlet kezelése
Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?
68. cikk / 521 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
69. cikk / 521 Magyarországi fióktelep áthelyezése
Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
70. cikk / 521 Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége
Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
