Munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 440. számában a témára írt válaszban azt írtuk, hogy sem a számviteli törvény, sem a törvény indokolása nem részletezi, hogy mit kell érteni az "átlagos létszám" fogalom alatt. Az elmúlt két hónapban sem sikerült többet megtudni a fogalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Megváltozott munkaképességű dolgozó szochoalapja

Kérdés: Részmunkaidős megváltozott munkaképességű dolgozó havi bruttó bére 30.000 Ft. 2020. 09. 01-től meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót a minimum-járulékalap (48.300 Ft) után?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. szerint – amely visszautal a Tbj-tv.-re – munkaviszonyos biztosítási jogviszony esetén az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Így a kérdésben szereplő részmunkaidős megváltozott munkaképességű dolgozó után a minimum-járulékalap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Rehabilitációs hozzájárulás egyházi jogi személynél

Kérdés: Alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak az egyházi jogi személy? A 3622. kérdésre adott pontosított válaszból kiindulva kulcskérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás bevallására kötelezettek közül a "munkaadó" fogalmát leíró definíció kapcsán mit mond a Ptk. A régi Ptk. nem nevesítette az egyházi jogi személyt, így a 3622. kérdésre adott válasz alapján – az új Ptk. hatálybalépéséig – nem lehetett rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett az egyházi jogi személy. Mi a mai helyzet az új Ptk. szerint?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs hozzájárulásról – jelenleg – a 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik. A törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitáció­jának elősegítése érdekében rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Rehabilitációs hozzájárulás szociális intézménynél

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény (idősek otthona) alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-a a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezi a munkaadót. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először nézzük meg, hogy hogyan változott afoglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. éviIV. törvény (Flt.) vonatkozó előírása. Az Flt. 41/A. §-a (2) bekezdésének 2010.december 31-én hatályos előírása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Megváltozott munkaképességű személy

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során kit tekinthetünk megváltozott munkaképességű személynek? A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget az 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a tartalmazza. A törvény 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja a megváltozott munkaképességű személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az ott közölt fogalom (ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg) a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során nem alkalmazható. Melyik ez a külön jogszabály?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy a külön jogszabály amegváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújthatóköltségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint (amely2009. 01. 01-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz ismerni kellene azt, hogy azadott esetben hogyan történik a pótdíj felszámítása. Elvileg kétféle esetlehetséges: ha a parkolási díjat a parkolási szolgáltatást igénybe vevő nemfizette meg, akkor a fizetési felszólítás szerint – magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Iskola rehabilitációs járuléka

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az iskola nem tartozik a gazdasági társaságok csoportjába,az iskolának nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 183. számában – 2008.09.25.):Olvasói észrevétel: A 2008. 04. 17-én kelt 173. sz. Számviteli Levelekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a rehabilitációs hozzájárulásnál, ha mondjuk, 29 főt foglalkoztatunk? Ez 1,45 fő, vagy 1 dolgozó? A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A. §-ának (1) bekezdéseszerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásirehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Beruházás később levonható áfája

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXVI. törvény 62. §-a szerint az adókról, járulékokrólés egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003.évi XCI. törvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel megállapított 211. §-ának (22)bekezdését 2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
2