Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében foglaltaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján a kft.-nek a megszűnés napjával (a kérdés szerinti esetben a tulajdonosváltozás napját megelőző nappal), mint mérlegfordulónappal el kell készítenie az Szt. szerinti beszámolót, és azt – az általános előírások szerint – letétbe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés nem a Gt. szerint

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos euróban utalta át az összeget. Ha azt – helyesen – tagi kölcsönként mutatja ki a kft., akkor az Szt. 60. §-a alapján a mérlegfordulónapon értékelnie kellett volna az éppen aktuális választott árfolyamon. Tekintettel arra, hogy a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön

Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...lejárata ugyan a felvételkor egy üzleti évnél hosszabb, de a mérlegbe csak rövid lejáratú kötelezettségként állítható be, mert a mérlegfordulónaphoz képest – a megállapodásból következően – a mérleg fordulónapját követő üzleti év végéig kamataival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás zárómérlegének közzététele

Kérdés: A tevékenységet lezáró beszámolót közzé kell-e tenni a céginformációs szolgálat útján, vagy elegendő csupán a végelszámolás lezártával a záró beszámolót közzétenni?
Részlet a válaszából: […] ...(IV. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen Korm. rendelet 3. §-a alapján a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – az Szt. 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről a gazdálkodó tevékenységét lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kamarák, szövetségek beszámolójának letétbe helyezése

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.A beszámolót a civilszervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címke:

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...analitikus nyilvántartás nem támasztja alá (a készletnyilvántartó program adatai tájékoztató jellegűek!), így az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján mennyiségi felvétellel kell elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamán, a 389. számlán mutatkozó különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Ha a pénzügyi fedezet és az alapletét a mérlegfordulónapon fennáll, és azt euróban adták, a 367. számla külföldi pénzértékre szóló követelést tartalmaz, így azt át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja. Ez végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegfordulónapja. (Ettől azonban eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Lekötött euróbetét árfolyama

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat a lekötötteuróbetét esetében is alkalmazni kell, azaz a lekötött eurót is az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó – a kérdező esetében –, az MNB által közzétett,hivatalos euróárfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
1
38
39
40
74