Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékesítésekor a Ptk. 328-330. §-aiban foglaltakat, az engedményezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy az értékesített követelés eredeti összege (az az összeg, amellyel az adós, a kötelezett az engedményezőnek tartozik) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem a hatályos előírásoknak megfelelően jártak el!Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

El nem ismert követelés

Kérdés: Cégünk folyamatos szolgáltatást végez (szemétszállítás). A december havi teljesítésű konténeres szemétszállítási számlákat januárban bocsátjuk ki, de decemberre könyveljük. Így a vevő-folyószámlán december 31-ével a januárban kibocsátott számla szerepel. Áfa szempontjából a számlán szereplő teljesítési időpont január hó. A vevő a számlát a számvitelben is csak januárra könyvelte le, így december 31-én nem mutat ki cégünk felé kötelezettséget, de követelésünket január hónapra elismeri. Helyesen jártunk el? Vagy a vevőnek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az összemérés számviteli alapelv alapján: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Működésiköltség-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a természetes személy tagok által a 85/2002. FVM rendelet és a szövetkezet alapszabálya szerint fizetett költség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A 85/2002. FVM rendelet 4. §-ának (4) bekezdése alapján: termelői csoportként az a szervezet ismerhető el, amelynek létesítő okirata tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy – többek között – az értékesítésre a termelői csoporttal szerződést kötnek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt, a számlák könyvelésére vonatkozó gyakorlat ellentétes az Szt. előírásaival.Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek az adott időszak eredménye meghatározásának szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45. §-ai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] Az 1588. kérdésre adott válasz – értelemszerűen – ez esetben is érvényes.Az Szt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti évben igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük: nincs jelentősége annak sem számviteli, sem adózási szempontból, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt, sőt – szabályozás szempontjából – annak sem, hogy a visszavétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számla helyesbítése általában a könyvviteli nyilvántartásokban rögzített adatok korrigálását, ezen keresztül az eredmény módosítását jelenti.Az Szt. 73. §-a részletezi, hogy helyesbítő számlát mikor, milyen teljesítési időpontra vonatkozóan kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] Ha röviden akarunk válaszolni, akkor a válasz igen.Az alapítványnak 5 éve tartozása van, amelyet ugyan nem ismer el (ezért a könyveiben nem szerepel), a bérbeadó viszont 5 év óta rendszeresen küldi arról és kamatairól az egyenlegközlő leveleket. A bérbeadó – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
23
24
25
29