Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük: nincs jelentősége annak sem számviteli, sem adózási szempontból, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt, sőt – szabályozás szempontjából – annak sem, hogy a visszavétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számla helyesbítése általában a könyvviteli nyilvántartásokban rögzített adatok korrigálását, ezen keresztül az eredmény módosítását jelenti.Az Szt. 73. §-a részletezi, hogy helyesbítő számlát mikor, milyen teljesítési időpontra vonatkozóan kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] Ha röviden akarunk válaszolni, akkor a válasz igen.Az alapítványnak 5 éve tartozása van, amelyet ugyan nem ismer el (ezért a könyveiben nem szerepel), a bérbeadó viszont 5 év óta rendszeresen küldi arról és kamatairól az egyenlegközlő leveleket. A bérbeadó – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal kapcsolatosan, a megítélt követelések vonatkozásában – úgy tűnik – nem a kérdezőnek, hanem a könyvvizsgálónak van igaza.Az Szt. 29. §-a alapján csak azokat a követeléseket lehet kimutatni, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címke:

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert jól szemlélteti azt, ha nem a számviteli előírások szerint járnak el, annak milyen következményei lehetnek. 2003. január nagyon közel van a 2002. év mérlegfordulónapjához, ezért valószínűsíthető, hogy a mérlegkészítés időpontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében leírtak – látszólag – megfelelnek az Szt. előírásainak, bár az elnevezésük megtévesztő lehet. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési támogatás elhatárolása

Kérdés: Fejlesztési célra kapható támogatáshoz 2002 márciusában pályázatot nyújtottunk be elhasználódott, nullára leíródott gépsorunk cseréjére. A fejlesztés 2002 márciusában elindult és augusztusban megvalósult. Mivel a kért támogatásról még nincs döntés, a fejlesztést 4 évre kötött pénzügyilízing-szerződéssel valósítottuk meg. Bízunk benne, hogy a támogatást 2003-ban megkapjuk. Kérdésünk az, hogy 2002-ben a pénzügyi lízing kamatára és a támogatással arányos költségek fedezetére elhatárolhattunk-e bevételt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a nemleges válasz az Szt. 77. és 86. §-ainak előírásaiból, az óvatosság számviteli alapelv érvényesüléséből következik.Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
29