252 talált állásfoglalás a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?

Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott elő­írására. Ezek értelmezésére kér választ.

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?

Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?

Kérdés: Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?

Kérdés: A Számviteli Levelek 276. számában az 5648. kérdésre adott válaszban téves az adóalap-korrekció nélkül kifizethető napi összeg számítása. Sem a Tao-tv., sem az Art. nem teszi lehetővé, hogy ezt a számítást kiterjesszék a garantált bérminimumra is, nem indokolt a minimális szorzókat sem figyelembe venni. A Tao-tv. 3. sz. melléklete alkalmazásában csak egy összeg lehet: 8552 forint. Más észrevételező szerint ez az összeg, a NAV főmunkatársára hivatkozással, maximum 6200 forint lehet. Melyik a helyes összeg?

Kérdés: A Számviteli Levelek 272. számában az 5584. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki az adóalap-korrekcióra vonatkozó kérdésre.

Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?

Kérdés: Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?